notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Most megtudhatod, hogy miért van szükségünk fehérjékre szervezetünk megfelelő múködéséhez

hirdetes

Miért van szükség fehérjékre?

SFV

Fehérjékből épülnek fel testünk szöveteinek, sejtjeinek bizonyos részei, a fehérjéket megtaláljuk az izomszövetben, a kötőszövetekben, inakban, szervekben, a bőrben, a hajban és a körmökben is.  Fehérje szükséges az új szövetek növekedéséhez, felépítéséhez, a szövetek újjáépítéséhez és számos anyagcsere-folyamathoz, valamint felhasználhatók az energianyerő folyamatok üzemanyagaként  is. 

Bemutatjuk, hogy miért fontosak a fehérjék

Szükség van fehérjékre a test majdnem minden enzimje, valamint különböző hormonok és ingerületvezetők képzéséhez. A fehérjék szerepet játszanak a szövetek optimális folyadékháztartásának optimális egyensúlyában, a sejtekből induló tápanyagszállításban, az oxigénszállításban, a vérkeringés szabályozásában.

Mik az aminosavak?

A fehérjék 20 aminosavból épülnek föl. Ezek számos módon képesek kapcsolódni, így fehérjék százait képesek létrehozni az emberi testben. Az emésztés során a fehérjék egyszerű aminosavakká és dipeptidekké bomlanak le. 12 aminosav képes a testen belül más aminosavakból , szénhidrátból és nitrogénből felépülni, ezeket másodlagos aminosavaknak nevezzük.  A másik 8 esszenciális aminosav, ami azt jelenti, hogy ezeket tartalmaznia kell az étrendünknek, hiszen ezeket a szervezet nem képes előállítani. A szerteágazó láncú aminosavak 3 esszenciális aminosavat tartalmaznak szerteágazó molekulakonfigurációval: valin, leucin, izoleucin. Ezek alkotják az izomfehérjék egyharmadát és életfontosságúak a másik két aminosav, a glutamin és az alanin miatt, amelyek nagy mennyiségben szabadulnak föl aerob edzés során. Az izmok közvetlenül is használhatják őket üzemanyagként, különösen akkor, ha az izomglikogén kiürül. Esszenciális aminosavak:izoleucin, leucin, lizin, metionin, fenilk-alanin, triptofán, valin, treonin   Másodlagos aminosavak: alanin, arginin, aszparagin,asparticsav, cisztein, glutaminsav, glutamin,glicin, hisztidin, prolin, szerin, tirozin

Milyen típusú fehérjék vannak ?

A fehérjéknek általában 4 típusát ismerjük táplálék-kiegészítőként:

1. Savófehérje

2. Kazein

3. Szójafehérje

4. Tojásfehérje


A savófehérje az egyike tejben található 2 nagy fehérjének. Akkor képződik, amikor a tej megalszik ( sajtkészítéskor ), elkülönítik a megalvadt részt ( amelyik főleg kazeint tartalmaz ) a savórésztől. ( amelyik laktoalbumint, laktózt és zsírt tartalmaz ) A kazein a másik tejfehérje, ez aludttejből készül, amikor elkülönítjük az aludttejet és a savót. A szójafehérjét a szójababból vonjuk ki, a tojásfehérjét az egész tojásban találhatjuk.

hirdetes

A fehérje anyagcsere

A  szövetfehérjék folyamatosan bomlanak le, felszabadítva az aminosavakat a szövetekben és a vérben. Az összes fehérje fele lebomlok és újjáépül minden 150-ik napban. Az aminosavak a táplálékból szívódnak fel és azokból a másodlagos aminosavakból, amelyek a testben nitrogénből és szénhidrátból keletkeznek. Az aminosav felhasználásnak két útja van:

hirdetes

1. új fehérjék felépítésére használjuk

2. oxidálódnak és energiaszolgáltatóvá válnak


Az energiatermelés során a fehérjemolekulák nitrogén része vagy a vizeletben vagy izzadságként kiválik.

A fehérje és az edzés

Hogyan befolyásolja az edzésmunka a fehérjeszükségletet?

Számos állóképességgel és súlyzós gyakorlatokkal foglalkozó tanulmány arról számol be, hogy jelenleg az ajánlott bevitel 0,75 g/tskg, amely megfelel azoknak az embereknek, akik rendszeresen sportolnak. Fehérjepótlás szükséges az edzés előtti és alatti megnövekedett fehérjelebontás kompenzálásához és a helyreállás és növekedés megkönnyítésére. Az edzés során az enzimek oxidálása aktiválja az izomban lévő fontosabb aminosavakat, amelyeket aztán üzemanyagként használunk fel. Minél hosszabb a gyakorlás időtartama, minél magasabb az intenzitása, annál több fehérje lebontására van szükség. A fehérjeszükséglet az edzés típusától, időtartamától, intenzitásától függ.

1. Állóképességi edzés
A hosszabb és intenzívebb állóképességi edzés megnöveli a fehérjeszükségletet, az edzés alatti megnövekedett fehérjebontás kompenzálásához a szervezetnek több fehérjére van szüksége. Amikor a glikogén raktárak kiürülnek, ami 60-90 perces állóképességi edzések során fordul elő, bizonyos aminosavakat energiaként használhatunk fel. Ezek közül az egyik, a leucin átalakul egy másik aminosavvá, alaninná, melyből a májban glükóz lesz. Ez a glükóz visszakerül a véráramba, a vér elszállítja a működő izmokba, ahol energiaként használódik fel. Valójában, amikor a glikogénraktárak alacsony szinten vannak, a fehérjék az energiatermeléshez több mint 15%-al járulnak hozzá. Másodlagosan a többletfehérje az intenzív állóképességi edzés után az izomszövetek helyreállításához szükséges.


2.   Erőedzés
Az erősportolóknak több fehérjére van szüksége, az izomnövekedés fokozott ingert jelent, ehhez szükség van a pozitív nitrogénegyensúlyra: a szervezet több fehérjét tart vissza, mint amennyit kiválaszt vagy felhasznál. A szükségesnél kevesebb fehérje felvétele lassúbb erőnövekedést eredményez, vagy egyenesen izomveszteséggel jár. Az edzés során a szervezet képes alkalmazkodni a fehérjefelvétel kisebb változásaihoz: a túlzott mértékű fehérjebevitelhez a felesleges aminosavak energiává való oxidálásával alkalmazkodik. Fontos, hogy megértsük: a magas fehérjetartalmú étrend önmagában nem eredményez erő- vagy izomnövekedést, ez csak optimális fehérjebevitellel kombinált ellenállásos edzéssel lehetséges.

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
További cikkek ebben a témában


Szótár

Ízületi mozgékonyság

  Azon motoros képesség, amely lehetővé teszi, hogy valamely mozgást nagy... Tovább

Sóska

Latin neve (Rumex acetosa)   Eredete, élőhelye   Egész Európában őshonos, de... Tovább

Tovább a lexikonra
alakformálás egészség egészséges életmód egészséges táplálkozás élelmiszer megoldás mozgás sport