Sokaknak a diéta egyet jelent a fogyókúrával. A felmérések szerint viszont a legtöbben valamilyen táplálékallergia, érzékenység, vagy cukorbetegség esetén kényszerülnek étrendváltoztatásra.
Vannak olyan betegségek, s ezek elsősorban a táplálékallergiák, amelyek kizárólag diétával, azaz szabályozott étrenddel kezelhetők. Ilyenkor nagy kérdés, hogy egyáltalán mit szabad enni, illetve ártalmas- e a hús fogyasztása.
Henter Izabella, dietetikus szakértő szerint - aki a Bonafarm felkérésére elemezte a témát - először is tisztázzuk, hogy akkor beszélünk valódi allergiáról, amikor meghatározott immunológiai reakció zajlik a háttérben. Ha sikerül kiiktatni étrendünkből a tünetet okozó alapanyagokat, ételeket, máris megszünnek a panaszok. S így a diéta nem gyötrelmet jelent, hanem épp ellenkezőleg, hiszen leszámolunk a kellemetlen, legtöbbször a bélrendszert, a légutakat vagy a bőrt érintő tünetekkel, és jobb lesz a közérzetünk.
Az ételérzékenység hátterében több tényező is szerepelhet. A leggyakoribb probléma a laktózintolerancia, mikor is a tejcukrot (laktózt) lebontó enzim hiányzik, vagy pedig működése csökken. Ekkor a lebontatlan tejcukrot a vastagbélben élő normál bélflóra baktériumai bontják le, ami gáztermelődéssel jár, puffadáshoz, elégtelen folyadékfelszíváshoz, esetleg hasmenéshez vezethet.
Gyakran előfordul, hogy az ételekhez hozzáadott adalékanyagokra reagál érzékenyen a bélrendszerünk, többek között például glutamátokra, színezékanyagokra, tartósítószerekre, szulfitokra, szalicilátokra - ezt intoleranciának nevezzük .A különbség a kettő között, hogy míg az ételallergia tünetei minden egyes alkalommal megjelennek, akár a legcsekélyebb mennyiség elfogyasztása nyomán is, addig az intolerancia tünetei dózis-függők. A panaszok akkor jelennek meg, ha a kérdéses ételből nagyobb mennyiséget fogyasztunk, vagy gyakrabban esszük. Érzékenység esetén mindenkinél egyéni a tűrőképesség pl.: a laktózintoleranciás betegek többsége megihat a kávéjában egy kis tejet vagy tejszínt, azonban vannak, akik a gyógyszerekben lévő minimális mennyiséget sem tűrik.
Mit tegyünk, hogy megelőzzük az étel-intolerancia miatt kialakuló tüneteket? Figyeljünk oda magunkra, legyünk tisztában azzal, hogy mely ételek okoznak problémát, ezeket pedig kerüljük, vagy csak minimális mértékben fogyasszuk. Étteremben vagy vendégségben, kérdezzünk rá, hogyan készül a kiválasztott étel, került-e bele olyan anyag, amelyet nem tolerál szervezetünk. Vásárláskor pedig mindig olvassuk el az élelmiszerek csomagoláson szereplő feliratokat.
Sokan gondolják, hogy a diétáknak nem lehet mellékhatása, pedig előfordulhat valamilyen hiányállapot. Ha például egy olyan fontos nyersanyagot kiiktatunk az étrendünkből, mint a tej, akkor mással kell pótolni a hiányzó tápanyagokat. Az elegendő kalcium biztosítása mellett a fehérjeellátottságot a tojás mellett a húsok pótolhatják (kivéve a borjú és a marhahús).
A laktózintolerancia, allergia mellett a lisztérzékenység (cöliakia), felszívódási zavar az, mely a lakosság 1-2%-át érinti. Az étkezéssel bevitt gabonafélékben (búza, árpa, zab, rozs) lévő glutén nevű fehérje idézi elő. A betegség nem nőhető ki, és akár felnőtt korban is kialakulhat, de megfelelő diéta hatására a bélbolyhok regenerálódnak, és teljes életet lehet élni vele. Jelenleg a betegség egyetlen hatékony kezelése a gluténmentes diéta, melynek pontos betartására minden körülmények között törekedni kell.
Ebben a diétában a tőkehúsok szabadon fogyaszthatók, míg a húskészítmények közül csak gluténmentes termékeket szabad vásárolni. Figyelem: gyakran tartalmaznak glutént a hurkafélék, májkonzervek, pástétomok, húskonzervek. Az olyan húskészítményeket, amin az áll, hogy „aroma gluténnal” vagy „glükóz/dextróz búzából készült”, a hatályos rendeletek szerint gluténérzékenyek fogyaszthatják, hiszen ezen adalékok gluténtartalma jóval a megengedett határérték alatt van. A húsok fehérje-, vas- és vitamintartalma különösen jótékony hatású a diagnózist követő gluténmentes étrendben. Nem kell magyarázni, hogy a húsok sokféleképpen ízesíthetőek, rengeteg variációban készülhetnek belőlük különböző fogások, és hosszú távon sem teszik unalmassá a diétázók mindennapjait.
Hasonlóképpen fontos szerepet játszanak a - sovány - húsok a cukorbetegek diétájában, biztosítva a változatos és jó minőségű fehérjebevitelt.
Tulajdonképpen a különféle diéták és fogyókurák között tényleg sokszor van átfedés - ismerünk olyan séfet, aki diabéteszes étrendre átállva szabadult meg jelentős súlyfeleslegtől, és olyan cukrászt, aki tünetek nélkül voksolt a laktózmentes süteményekre -, de a lényeg mindig az, hogy jó minőségű alapanyagokból, változatosan étkezzünk, élvezzük az ízeket. Ne gondoljuk, hogy rajtunk kivül nincs más vesztes a teremtésben, miközben lehet, hogy éppen nyerésre állunk...
Forrás: HVG.hu
