Sokan pontosan tudják, hogyan kellene egészségesebben étkezniük. Több friss zöldség, ropogós gyümölcs, olajos mag, teljes értékű gabona és kevesebb feldolgozott élelmiszer – az alapelvek szinte mindenki számára ismerősek. A gyakorlatban azonban gyakran egészen más ételek kerülnek a tányérra.
Ennek hátterében nem feltétlenül az akaraterő hiánya vagy a kényelmesség áll. Előfordulhat, hogy a szervezet egy sokkal egyszerűbb problémára reagál: bizonyos ételeket már nem kényelmes megrágni.
Egy érzékeny fog, egy régi, rosszul illeszkedő fogpótlás, a fogak mozgathatósága vagy akár egyetlen hiányzó őrlőfog is elég lehet ahhoz, hogy valaki észrevétlenül átalakítsa az étrendjét.
Az étrend sokszor észrevétlenül változik meg
A változás általában nem egyik napról a másikra történik. Eleinte csak az egyik oldalon kezdünk rágni. Később kisebb darabokra vágjuk az ételt, tovább főzzük a zöldségeket, vagy kerülni kezdjük azokat a fogásokat, amelyek túl kemények, rostosak vagy ropogósak.
Idővel természetessé válhat, hogy:
- az alma helyett banánt választunk;
- a nyers zöldség helyett puhára főtt köret kerül a tányérra;
- az olajos magvakat teljesen elhagyjuk;
- a húsok közül csak a könnyen rágható változatokat fogyasztjuk;
- a teljes kiőrlésű kenyér helyett puhább péksüteményt veszünk;
- a tartalmasabb fogások helyett krémes vagy pépes ételeket keresünk.
Ezek külön-külön apró kompromisszumnak tűnnek. Hosszabb távon azonban jelentősen beszűkíthetik az étrendet.
Miért nem csak esztétikai kérdés a foghiány?
Egy hátsó fog hiánya sokáig szinte láthatatlan maradhat, ezért könnyű azt gondolni, hogy nem szükséges foglalkozni vele. Az őrlőfogak feladata azonban nem a mosoly formálása, hanem az ételek felaprítása.
Ha egy fog kiesik a rágásból, a terhelés a megmaradt fogakra helyeződik át. Az érintett személy gyakran automatikusan a másik oldalt kezdi használni, ami idővel egyoldalú rágáshoz vezethet. Eközben a hiány melletti fogak elmozdulhatnak, a szemközti fog pedig benőhet a szabad terület irányába.
A folyamat lassú, ezért sokáig nem feltétlenül okoz látványos panaszt. Mire a probléma zavaróvá válik, már nemcsak az elveszített fog pótlásáról lehet szó, hanem a megváltozott harapás rendezéséről is.
A fogfájás étkezési döntéseket is hoz helyettünk
Nem kell feltétlenül hiányoznia egy fognak ahhoz, hogy megváltozzon az étrend. Egy kezdődő fogászati probléma is elég lehet.
A hidegre, melegre vagy édesre jelentkező érzékenység miatt valaki elhagyhatja a friss gyümölcsöket. Egy gyulladt íny miatt kerülheti a ropogósabb ételeket. A harapáskor jelentkező fájdalom pedig oda vezethet, hogy csak puha, könnyen szétnyomható fogásokat választ.
A szervezet gyorsan megtanulja, melyik étel okoz kellemetlenséget. Ezután ösztönösen elkerüljük azt – még akkor is, ha tudatosan nem kapcsoljuk össze az étkezési szokás megváltozását a fogaink állapotával.
Éppen ezért érdemes gyanakodni, ha valaki korábban kedvelt ételeket kezd kerülni, rendszeresen csak az egyik oldalon rág, vagy egyre több mindent vág apró darabokra.
Mi történik, ha sokáig csak puha ételeket választunk?
A puha étrend önmagában nem feltétlenül egészségtelen. Egy műtétet követő időszakban vagy átmeneti panasz esetén kifejezetten indokolt lehet. A probléma akkor kezdődik, amikor a könnyebb rághatóság válik az ételválasztás elsődleges szempontjává.
A könnyen fogyasztható élelmiszerek között sok a finomított, erősen feldolgozott termék. A péksütemények, tészták, krémes édességek és puha készételek kevesebb rágást igényelnek, ezért fogászati panasz mellett vonzóbbá válhatnak. Ezzel szemben számos rostban gazdag étel – például a nyers zöldség, az alma, a dió vagy a magvas kenyér – nagyobb rágóerőt kíván.
Így előfordulhat, hogy valaki tudatos fogyókúrába kezd, mégsem tudja tartósan követni az ajánlott étrendet. Nem azért, mert nem eléggé kitartó, hanem mert bizonyos alapanyagokat egyszerűen kellemetlen elfogyasztania.
Az egészséges étkezéshez használható fogak is kellenek
Az életmódváltás legtöbbször bevásárlólistával, étrenddel vagy edzéstervvel kezdődik. Pedig néha érdemes lenne egy lépéssel korábban elindulni, és feltenni egy egyszerű kérdést: kényelmesen meg tudjuk-e enni mindazt, amit egészségesnek tartunk?
Ha a ropogós zöldségek, a gyümölcsök, a magvak vagy a tartalmasabb ételek rendszeresen kimaradnak, nem biztos, hogy újabb diétára van szükség. Lehet, hogy először a rágás akadályát kell megszüntetni.
A fogászati problémák ugyanis nem mindig erős fájdalommal hívják fel magukra a figyelmet. Néha egyszerűen csak csendben átírják, mi kerül a tányérunkra.
Mikor jelenthet megoldást a fogbeültetés?
A fogbeültetés elsősorban akkor jöhet szóba, ha egy vagy több hiányzó fogat a szomszédos, egészséges fogak lecsiszolása nélkül szeretnénk pótolni. Az implantátum az állcsontba kerül, és stabil alapot biztosít a rá készülő koronának vagy fogpótlásnak, így a végeredmény megjelenésében és működésében is közel állhat a természetes fogakhoz.
A kezelés lehetősége azonban függ a csontállomány mennyiségétől, az íny állapotától, az általános egészségi helyzettől és a páciens egyéni igényeitől is. A beavatkozás várható költségeiről és az egyes kezelési lehetőségekről a Dentexpert fogbeültetés árak oldalán található részletesebb tájékoztatás.
