notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Fogyókúrás, diétás tévhitek

hirdetes

Diéták és tévhitek

Berecz Éva

Az internet világában rengeteg diétával találkozhatunk, szélsőséges és kevésbé megterhelő ajánlásokkal is. A bőség zavarában nehéz eldöntenünk, melyik a hiteles, megbízható, és melyik fog inkább használni, mint ártani. Mint az élet több területén, itt is fontosnak tartom a fokozatosság elvét és a minőséget. Ha egy diéta nem tilt, a változatosságot, a bizonyítottan egészséges alapanyagokat és mellé a testmozgást ajánlja, valószínűleg hihetünk neki.

Tévhitek a fogyókúrával és a diétával kapcsolatban

A glikémiás index – a diéták alapja?


Az élelmiszerek nagy része különböző fajtájú cukrot tartalmaz, melyet a szervezetünk minden esetben glükózzá alakít, különböző gyorsasággal. Az a sebesség, amivel egy étel képes a vércukorszintet megemelni, az a glikémiás reakció. A glikémiás index azt fejezi ki, hogy az adott szénhidráttartalmú ételnek a glukózhoz képest milyen a vércukoremelő hatása. A 70-nél nagyobb érték magasnak, az 56-69 közepesnek, míg az 55 vagy kisebb érték alacsonynak számít. De miért is lehet a magas glikémiás indexű étel tartós fogyasztása káros az egészségre? Mert ezen szénhidrátok bekerülvén a véráramba drámai vércukorszint-emelkedést idéznek elő, ami a szervezetben hirtelen inzulin kibocsátást eredményez. A glükóz kikerül a véráramból, ezzel együtt az energiaszint igen alacsonyra csökken, így újra éhesek leszünk (Fodor,2008). Ezáltal valószínűleg újra enni is fogunk, így újabb felesleges kalóriamennyiséget viszünk be szervezetünkbe.


Koleszterinszint


Úgy gondolom, a diéták kapcsán érdemes említést tenni a koleszterinszintről is, hiszen a médiában lépten-nyomon találkozhatunk ezzel a kifejezéssel. Azonban kevesen tudják, valójában mit is jelent és miért fontos figyelni rá. A koleszterin nélkülözhetetlen alkotóeleme a sejtmembránoknak, előanyaga a D-vitaminnak, epesavnak és számos hormonnak, szintézise a májban történik. Naponta 1000 mg-ot állít elő belőle szervezetünk. Külső forrásai az állati eredetű táplálékok – ebből naponta 500-600 mg koleszterint fogyasztunk –, melynek fele fel is szívódik, gátolva ezzel a szervezet koleszterin- előállítását. A növényi eredetű táplálékok nem tartalmaznak koleszterint. Két fajtája van: a veszélyeztető LDL és a védő HDL. Az előbbi (Low Density Lipoprotein) felelős a koleszterin szállításáért és leadásáért az érfalban. Ez azért káros, mert ott romlani fog a véráramlás és kevesebb oxigén jut a szívizomba, növelve ezáltal a szívinfarktus kockázatát. A HDL (High Density Lipoprotein) az érfalban lerakódott koleszterint szállítja a májba, védve ezzel az érfalak épségét (Rigó és munkatársai, 1999). Az Omega-3 zsírsavakat tartalmazó ételek (mangalicahús, halfélék) és a növényi eredetű táplálékok fogyasztása kifejezetten ajánlott a magas koleszterintszinttel rendelkező egyének számára.

hirdetes


hirdetes
A WHO a napi rostfogyasztás értékét min. 27 és max. 40 g közé tette, melyben a vízben oldhatatlan – gyümölcsök, zöldségek héja – és vízoldékony – zab, bab, sárgarépa – rostok egyaránt szerepelnek. A vízben oldható rostok csökkentik a koleszterin-szintet, mert vizet kötnek meg, ezáltal a bélben a gyomorba jutott táplálékkal együtt szigetet képeznek, epesavakat megkötve megszakítják a koleszterin enterohepaticus körforgását, így kevesebb koleszterin szívódik fel (Pados-Radomics, 1995). Jenkins és munkatársai a diétához adott pektinnel 15-25 %-os koleszterin-, illetve LDL-koleszterinszint-csökkenést értek el (Romics és munkatársai, 1993).

Szerző: Berecz Éva, KELLYS FITNESS ÉS SQUASH CLUB

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes


Szótár

Csalán

Latin neve: Urtica dioica   Eredete, élőhelye   Európában őshonos,... Tovább

Cellulit

  A cellulit vagy más néven narancsbőr a bőr göröngyös, narancshéjra emlékeztető... Tovább

Tovább a lexikonra