Különös szokás kezdett elterjedni az edzőtermekben (és most nem a fiúk flip flop papucsos edzéséről fogok írni, mert szerintem ez megér egy külön cikket majd).
Az okostelefon függőség már önmagában elég szomorú, ám ha mindez az edzőterem falai között jelentkezik, az egyenesen gáz szerintem.
Okostelefon függőség az edzőteremben..
Írásom célja nem az okostelefonok lejárató kampánya, hiszen megfelelő helyen, és időben nagyon is hasznos tud lenni egy ilyen intelligens gépezet. Viszont amikor az edzőteremben azt látod, hogy a csajok ülnek a gépekben, gépeken vagy félig fekszenek a polifoam-on és közben gőzerővel pötyögtetik az üzeneteket Facebook-on vagy csak egyszerűen böngésznek a neten, olyankor elgondolkodsz, hogy ők minek vannak itt? Mert az „edzésük” semmit nem ér, plusz a másik tevékenységet sem tudják 100%-osan végezni.
Nekem már eleve az érthetetlen, hogy az edzéshez minek kell telefon? Oké, értem, hogy sokan erről hallgatjátok a zenét vagy esetleg vártok egy fontos hívást, ezzel nincs is semmi baj. Ám arra sajnos nincs elfogadható magyarázat, hogy két gyakorlat között miért kell chat-elni vagy üzeneteket írogatni.
Egyszerűen az ilyenfajta „edzésnek” az égvilágon semmi értelme nincsen. Esetleg a lelkiismereted megnyugtatására kiválóan alkalmas, bár szerintem, ha mélyen magadba nézel, beláthatod, hogy totál értelmetlen, amit csinálsz. Ehhez be lehet ülni egy kávézóba vagy hazamenni és a laptopon folytatni a virtuális tevékenységedet. Gazdaságosabb is, hiszen nem kell fitneszterem belépőt fizetni.
Szóval, ha már egy ideje „edzeni jársz”, de eredményét nem látod, gondolkodj el a lehetséges okokon. Lehet, hogy nem teszed magad eléggé oda az edzéseken, mert fontosabb egy like, egy megosztás, vagy egy szerelmes üzenet.
Ahogy írom ezeket a gondolatokat, eszembe jutott még egy lehetséges ok, hogy miért viszed be okostelefonodat az edzésre: hogy büszkén fotózhasd magad a tükörből, és abban a másodpercben megoszthasd, hogy Te mennyire keményen edzel. Ezzel semmi baj nem lenne, csak én azt gondolom, hogy az edzés és annak reklámozása nem eshet egy időbe, még a legmodernebb technika sem moshatja össze ezt a két tevékenységet.
Még akkor sem, ha a legcelebebb, legnépszerűbb, legsikeresebb „fitneszguru” is így csinálja. Tudjátok, kire gondolok, aki a hegytetőn feszít futószerkóban és saját magát fényképezve AZONNAL megosztja, hogy hány km-t futott, hány perc alatt. Ha nagyon megértő szeretnék lenni, tőle talán elfogadható, hogy így tesz, hiszen egy edző mutasson példát. (Bár szerintem nem ettől lesz példaértékű, hogy telefonnal a fenekében a futás minden másodpercét online közvetíti, de ez már csak az én magánvéleményem).
Tudom, hogy mindenki számára mást jelent az edzés, ezért nincs jogom ítélkezni senki felett. Nem is teszem, csupán a véleményemet írom le a tapasztalt jelenségről. Kicsit olyan érzés ez, mintha hiányozna az edzés iránti tisztelet. Márpedig enélkül sajnos az edzéshatás sem fog bekövetkezni.
Szerintem érdemes azt az egy-másfél órát a testednek szentelni. Higgyétek el, nem áll meg az élet, ha ez idő alatt az öltözőszekrényben hagyod a telefonodat és csak az edzésre koncentrálsz. Sőt…még akár új, húsvér embereket is megismerhetsz a teremben és a virtuális életből – ha csak rövid időre is - visszacsöppenhetsz a való életbe.
