A feldolgozott élelmiszerekben található térfogatnövelők és ízfokozók gyakran szénhidrátokból állnak, így még olyan ételekben is találni lehet belőlük, melyekben amúgy semmi keresnivalójuk nem lenne.
![Rejtett szénhidrátok Rejtett szénhidrátok](/kep/730x400/10009237.jpg)
És az egyetlen biztos védekezés, ha teljes, tiszta ételeket eszik az ember. Erre persze a modern világban limitáltak a lehetőségek.
Az íz és állag megtartásához a feldolgozott élelmiszerek esetében a gyártók gyakran cukor- és keményítő tartalmú helyettesítő anyagokat használnak, és ez alól az egyébként tiszta fehérjének tűnő ételek sem kivételek.
A zsírszegény vagy csökkentett zsírtartalmú tejtermékek esetében különösen érdemes vigyázni, mert amennyivel kevesebb bennük a zsír, annyival több a cukor. Érdemes inkább a zsíros verziót használni, ha szeretnéd leszorítani a szénhidrátfogyasztást.
A szószok térfogatát gyakorta keményítőkkel, lisztekkel növelik meg, így az egekbe emelve a szénhidráttartalmat. De szinte az összes zacskós élelmiszerre igaz ez. A reszelt sajthoz például porított cellulózt adnak, de még a boltban kapható zacskós csirkeételek is dúsítottak.
Könnyen gondolhatná az ember, hogy, ha valami cukormentes, akkor a szénhidráttartalma is alacsonyabb, pedig ezeknek az ételeknek az esetében a cukrot cukoralkohollal helyettesítik, ami ugyanúgy tiszta szénhidrát.
És a tejek, a tejet helyettesítő növényi italok sem szénhidrátmentesek.
Előbbiek laktóztartalmuk miatt, utóbbiak pedig főleg az édesítőnek használt szerek - például a barna rizsből készült szirup - következtében rejtegetnek szénhidrátokat.
A kesuital pedig önmagában is bír egy csekély szénhidráttartalommal.
Még a legegészségesebbnek tűnő ételek sem tökéletesen szénhidrátmentesek. A fehérjeszeleteket például - bár a nevük erre egyáltalán nem utal - teletömhetik szénhidráttal ahhoz, hogy megfelelő mennyiségű energiát tartalmazzanak.
A rejtett szabotőrök elkerüléséhez érdemes olyan ételeket választani, melyek minél kevésbé feldolgozottak. Zacskózott helyett kerüljenek friss zöldségek, gyümölcsök a kosárba.
A húst pedig jobb nyersen megvenni. Érdemes figyelni az olyan címkéket is, mint a zsírszegény vagy a termék, készítmény, mert ezek árulkodnak arról, hogy mennyi utókezelésen esik át egy étel, és minél kevesebben, annál biztosabb, hogy nem dúsították, ízesítették oda nem illő anyagokkal.
Szerző: Suba Krisztina – Személyi Edző