Ha több kalóriát viszünk be, mint amennyire szervezetünknek szüksége van, akkor a maradék kalória valamilyen formában elraktározódik. Ez hosszú távon súlyfelesleghez, majd az elhízás különböző fázisaihoz vezet. Olvass tovább és megismerheted az elhízás megdöbbentő okait!
Dohányzás
A nikotin étvágycsökkentő hatású, valamennyire gyorsítja az anyagcserét, csökkenti az ízérzékelést is. Így előfordulhat, hogy megszabadulva a nikotin káros hatásaitól, a leszokás után az ember felszed 3-5 kg-ot, ha a cigaretta letevésével párhuzamosan nem csökkenti kicsit a kalóriabevitelt. A hormontartalmú készítmények, bizonyos vérnyomáscsökkentők, szteroidos gyulladásgátlók testtömeg növekedést okozhatnak. Ugyanígy egyes antidepresszánsok mellékhatása is lehet a hízás, leginkább a szelektív szerotonin visszavétel gátlókra jellemző ez. Mivel sokan napi rendszerességgel kénytelen ilyen gyógyszereket fogyasztani, számukra megkerülhetetlen a táplálkozásra való odafigyelés és a rendszeres testmozgás, ha nem szeretnének plusz kilókkal gazdagodni.
Terhesség
Természetes és kívánatos is a kismamák súlygyarapodása a terhesség alatt, de nem mindegy persze, mit eszik az anyuka: a változatos étrend itt is elengedhetetlen a baba és a kismama egészsége érdekében is. A felszedett kilók mennyisége sem mindegy, normál testalkatú kismamáknál ez kb. 12-17 kg, sovány testalkatnál elérheti a 18-20 kg-ot. Ha a terhességet megelőzően a kismama nagyobb mennyiségű súlyfelesleggel rendelkezett, akkor jobb, ha a terhesség alatt felszedett kilók száma lehetőleg nem haladja meg a 10 kg-ot. Azért fontos figyelemmel kísérni a súlygyarapodást, mert a terhesség alatti elhízás sok egészségügyi kockázattal jár, mint például a terhességi diabétesz. Valamint a magzat is túlsúlyossá válhat az anyaméhben, ami a szülés során komplikációkhoz vezethet. Azt is megfigyelték, hogy az ilyen gyermekek életük későbbi szakaszában is nagyobb eséllyel vannak kitéve az elhízás veszélyeinek.
Egészségügyi probléma
A leggyakoribb anyagcserét érintő, hízást okozó megbetegedés a pajzsmirigyalulműködés. A pajzsmirigy hormonjai, a tiroxin és a trijódtironin az anyagcserefolyamatokat serkentik, előállításukhoz jódra van szüksége a szervezetnek. Csökkent pajzsmirigyműködés esetén beszélünk hipotireozisról. Ha nem kerül elegendő tiroxin hormon a véráramba az elégtelen pajzsmirigyműködés miatt, akkor a szervezet működése gyengül, megmagyarázhatatlan fáradékonyság, aluszékonyság jelentkezik. Ezt kísérheti hajhullás, száraz bőr, töredező köröm, végtag-, arc- és nyelvduzzanat. Szerencsére a betegség könnyen kezelhető a bevitt hormonnal. Nők esetén az elhízás lehet a policisztás ovárium szindróma egyik tünete is. A betegség neve megtévesztő, valójában nem csak nőgyógyászati, hanem az egész anyagcserét érintő problémáról van szó, kialakulása hormonális okokra vezethető vissza. A betegség tünetei a sok kicsi cisztát tartalmazó petefészek (mivel peteérés nem tud bekövetkezni, a peték ciszták formájában maradnak vissza), szőrösödésre való hajlam, akné, valamint hasi zsírtöbblet, illetve akár nagyobb fokú elhízás is.
Stressz
Valószínűleg kevés olyan ember akad, aki őszintén tudná állítani, hogy stresszmentes életet él. Mindannyian nap mint nap küzdünk kihívásokkal, de nem mindegy ezek mértéke, illetve az sem, ki hogyan éli meg a stresszhelyzetet. Hosszan fennálló, krónikus stressz esetén azonban a szervezetünk olyan változásokat eszközöl, melyek veszélyeztetik egészségünket. Az egyik ilyen tényező a kortizol stresszhormon mennyiségének megnövekedése. Ez a hormon felelős a vércukorszint növelésért, hatására a raktárakból glükóz kerül a vérbe. Azonban a gyors vércukorszint növekedés után az hamar újra a mélybe zuhan, éhségérzetet keltve. Ráadásul sokan a stressz elől az evéshez menekülnek, azonban a felszedett kilók csak újabb stressz forrásai lesznek, így válik a stresszevés ördögi körré.
Alvás
Alvásmegvonás következtében a szervezet hormonháztartásában változások állnak be. Ezek a hormonok befolyásolják étvágyunkat, anyagcserénket is. Például a ghrelin hormon mennyisége nő (serkenti az étvágyat), a leptin hormoné csökken (csökkenti az étvágyat). Másrészt ha az ember nehezen alszik el, sokáig fenn van, nagyobb eséllyel nassol lefekvés előtt, növelve a kalóriabevitelt.
Öregedés
Az öregedés előrehaladtával veszítünk izomzatunkból ( évente ½ kg-os nagyságrend 25 év fölött ) nagyságából, s ezzel párhuzamosan növekszik a zsírszövet mennyisége. Ellenállásos edzéssel lehet az idő káros hatásaival szembeszállni, az izomzatot karban tartani. A calisthenics, a súlyzós edzés, a TRX-, a G-Flex- és a kettlebell edzés megfelelő módszer az izmok karbantartásához.
Pszichológiai faktorok
Fontos megemlíteni az elhízás mögött álló pszichológiai faktorokat is. Eszerint a megközelítés szerint a túlsúly a biztonságvágy jele. Oltalmat keresünk a sérelmek, megaláztatások, rágalmak elől; félelemmel töltenek el az élet rejtette veszélyek. A kilókkal folytatott küzdelem így csupán időpocsékolássá válik, mert a fogyókúra abbahagyása után az ember visszahízza a leadott kilókat. A legmegbízhatóbb diéta ebből a szempontból az önbizalom, az életbe vetett hit, biztonságtudat kialakítása.
Genetika, hormonok szerepe
Az biztos, hogy az elhízásra való hajlam öröklődik, hiszen az anyagcsere működésében (így a túlsúly kialakulásában is) több mint 450 gén játszik szerepet. Az éhség-, ill. jólakottságérzet kialakításában fontos szerepet játszó két hormon a leptin és a ghrelin. A leptin (leptos görög eredetű szó, jelentése sovány) csökkenti az étvágyat és növeli az anyagcsere intenzitását. Ezt a hormont a szerveztünkben megtalálható zsírszövet akkor termeli, ha elegendő energiával látjuk el testünket. Ritka genetikai betegség, amikor a szervezetben nem termelődik működő leptin, ez kezelhető a hormon kívülről való adagolásával. Elhízás esetén nő a zsírsejtek száma, mérete, így több leptin termelődik, de sajnos a szám-és méretnövekedés nem jár együtt a funkció növekedésével (vagyis a jóllakottságérzettel), hanem épp ellenkezőleg: mivel túl sok a vérben a funkcionáló leptin, a receptorjaik (a hormon receptor kötődés szükséges a funkció létrehozásához) érzékenysége lecsökken, így próbálja a szervezet ellensúlyozni a hormontúltengést. Így hiába a sok leptin, a csökkent érzékenységű receptorok miatt a „jóllakottság-központ” nem működik. Vagyis hiába eszünk többet, az éhségérzet kevésbé múlik. A leptin ellenpárja a ghrelin, ez a hormon az éhségközpontot aktiválja és az üres gyomor termeli. A ghrelin csökkenti a leptin termelődését, azonban ez fordítva is igaz: a leptin is csökkenti a ghrelinét. Vagyis az elhízás esetén jelentkező magas leptin szint nem csak csökkenti a jóllakottság-központ működését, de növeli az éhség-központ aktivációját is a ghrelin gátlásán keresztül.
Most csak két hormon szerepét követtük nagy vonalakban nyomon, így is érezhető, hogy az anyagcsere szabályozása igen komplex folyamat. Ráadásul a zsírszövet sok egyéb hormont is termel: angiotenzint, ami a vérnyomásszabályozásban vesz részt, resistint, aminek az inzulinérzékenység kialakulásában van szerepe. De ezeken kívül felszabadulhatnak citokinek is a zsírszövetből, amik az immunfolyamatok aktiválásában játszanak közre. Emiatt az obezitás következtében fellépő betegségeket az egész testre kiterjedő gyulladás következményének tekinthetjük, amely a túlműködő immunrendszer miatt alakult ki.
Étrend
Az ételhez, evéshez való hozzáállásunk már nagyon korán, csecsemőkorban kialakulóban van. Megfigyelhető, hogy azok a gyermekek egész életükben a hűtőszekrényhez menekülnek gondjaik elől, akiket a szülők kisbabakorukban mindig étellel hallgattattak el, bármi volt is a bajuk. Az elhízás, túlsúly hátterében tehát igen sokféle ok állhat. Azonban kétségtelen, hogy a leginkább mi magunk, az életmódunk határozza meg súlyunkat. Változatos, helyes táplálkozással és rendszeres, megfelelő terhelésen végzett edzéssel ill. a test-lélek-szellem harmóniájának fenntartásával sokat tehetünk alakunkért, egészségünkért, önmagunkért.
