A depresszió általában befelé fordulással, bűntudattal, borúlátással és közönnyel jellemezhető. Ezzel szemben a férfi depresszióban gyakori a környezet felé irányuló agresszivitás (erőszakosság), fokozott türelmetlenség és az „öngyógyítási” próbálkozások (ahelyett, hogy orvoshoz fordulnának egyéb módszerekkel, például túlzott alkoholfogyasztással, igyekeznek megoldani problémáikat).
„Az élet megpróbáltatásait nem kerülhetjük el” - szokták mondani. A depresszió a hangulatzavarok közé tartozó pszichiátriai betegség, amely mérhetetlen szenvedést okoz, és életünk minden területére káros hatással van: hátrányosan befolyásolja családi és emberi kapcsolatainkat, mindennapi és szabadidős tevékenységeinket, munkahelyi teljesítményt.
A férfiak különösen gyakran titkolják problémáikat, mert általában úgy nevelkednek, hogy minden helyzetben erősnek kell lenniük, a depressziót pedig a gyengeség jelének tartják. A depresszió azonban nem a gyengeség jele, hanem betegség, amelyet az idegrendszer biológiai változása okoz.
A depresszió leggyakoribb, legjellemzőbb tünetei három csoportra oszthatóak:
1. HANGULATI:
• tartós levert hangulat
• az érdeklődés és örömérzés elvesztése vagy jelentős csökkenése
• értéktelenség-érzés
2. PSZICHOLÓGIAI,LELKI:
• önvád, bűntudat
• koncentráció- és memóriazavarok, a gondolkodás lelassulása, döntésképtelenség
• halállal, öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok
3. FIZIKAI,TESTI:
• a mozgás nagyfokú lelassulása vagy fokozott mozgáskésztetés;
• fáradékonyság, erőtlenség;
• alvászavar, gyakrabban álmatlanság, ritkábban aluszékonyság formájában.
A nőkkel összehasonlítva, akiknek a depressziója gyakran például szorongásban vagy étkezési zavarokban nyilvánul meg, a férfiak hajlamosabbak környezetükön „kitölteni, levezetni” problémáikat. A gyengébb nem tagjai általában nyíltabban vállalják érzéseiket, könnyebben és hamarabb kérnek segítséget.
Szerző: Suba Krisztina – Személyi Edző
