notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Milyen kenyeret fogyasszunk ?

Milyen kenyeret fogyasszunk?

Joósz Andrea
hirdetes

A gabonafélék ősidők óta az emberi táplálkozás legfontosabb elemei közé tartoznak, azt is mondhatnánk, hogy a kenyérfogyasztás szinte egyidős az emberiséggel. Nem véletlen, hogy számos ókori népnél mítoszok és babonák sora kötődik ehhez a táplálékhoz. A primitív népek földöntúli erőknek tulajdonították, hogy a kezdetleges kemencékben elhelyezett kása szilárd állagú kenyérré változik. A kenyérsütésre szolgáló helyiséget ezért az istenek lakhelyének tekintették.

Milyen kenyeret válasszunk?

Érdekességek a kenyérről

A kenyér emellett szerepet játszott a primitív népek temetkezési szokásaiban is, hiszen sok esetben az elhunyt sírjába kenyértésztából gyúrt tárgyakat, állatokat tettek, hogy a túlvilágon semmiben se szenvedjenek hiányt.Az emberek már a kelesztés felfedezése előtt is különféle módon fogyasztották a gabonaféléket: az őskorban a gabonamagvakat tüzes kőlapon megpirították, vagy összezúzták és a gabonatörethez vizet adva kásaként fogyasztották, majd feltalálták a hamuban sült kenyeret.

 

Egyiptomban fedezték fel, hogy a tésztában egy idő után gáz képződik, ettől megkel, lyukacsos, laza állagú lesz. Innen eredeztethető tehát a kenyér mai formája. Ebben az időszakban a kenyérsütés a férfiak feladata volt, mert úgy tartották, hogy férfierő kell hozzá. A férfi pékek így magas társadalmi elismertségnek örvendtek.

 

A kenyérkészítés technológiája a Földközi-tenger keleti partvidékéről jutott el a rómaiakhoz, s általuk terjedt el az egész világon. Már a rómaiak megkülönböztették a kenyér két fajtáját, a fehéret és a barnát. A fehér kenyér hamarosan státuszszimbólummá is vált, mivel a kényesebb, több odafigyelést igénylő búzából készült, s így a gazdagok eledelévé vált. Ezzel szemben a népnek be kellett érnie a rozsból, árpából, tönkölyből, zabból vagy egyéb más gabonából készült barnább, ugyanakkor sokkal egészségesebb kenyérrel.

 

Magyarországon a kenyér mind a mai napig a táplálkozásnak nagyon fontos részét képezi. A gazdasszonyok általában 1-2 hetente sütöttek kenyeret 5-8 kg lisztből. A kenyérsütés eszközeit és edényeit csakis erre a célra használták. Készült kenyér búzából, árpából, rozsból, tönkölyből s más egyéb gabonafélékből, mindig a természetföldrajzi körülmények határozták meg az alapanyagot.

 

A hengerszékes malom feltalálásával - amit Magyarországon forradalmasítottak a XIX. században - nagy sikértartalmú fehér kenyér előállítása vált lehetővé. Tökéletesítették a gabona feldolgozását, így még mindig teljes értékű lisztet nyertek az őrlés során. Ekkor terjedt el széles körben a savanyú kovász használata, amely a kenyeret ízessé, jól és könnyen szeletelhetővé és nem utolsó sorban tartóssá tette.

 

A XX. században azonban a gabona biológiai értéke lecsökkent (ehhez nagymértékben hozzájárult a különböző vegyszerekkel való kezelés is): kisebb lett a gabona sikértartalma, kevesebb nyomelemet tartalmazott, enzimjei kevésbé működtek. Ez tette szükségessé azoknak az adalékanyagoknak az alkalmazását, amelyek a mai kenyerekben megtalálhatóak.

hirdetes

 

Egyes népeknél mindmáig készülnek az ősidőkre nagyon emlékeztető lepénykenyerek, gondoljunk csak a zsidók pászkájára, az amerikai indiánok kukoricalepényére vagy az indiai csapátira, purira, amelyek lisztből és vízből készülnek. Ezeket a lepényeket általában szószokhoz fogyasztják, de az indiai étkezési szokásokban fontos szerepet játszanak a különféle fűszeres zöldségekkel töltött lepények is. Tibetben ugyancsak a kovász nélküli kenyereket részesítik előnyben, emellett itt minden ünnepi alkalomnak megvan a maga kenyérfélesége. Az arabok lapos kenyere, a pita ugyancsak a lepénykenyerek közé sorolható. Ezeknek a kenyereknek a szószok mellett fontos kiegészítői a tejtermékek: tej, aludttej, joghurt, kefir. Nemhiába tartják azt az emberek, hogy a gabona- és tejfélék tökéletesen kiegészítik egymást a táplálkozásban.

 

A kenyér másik fajtája az élesztővel vagy kovásszal készített kenyér. A kovász természetes kelesztőanyag, lisztből, burgonyából, joghurtból vagy íróból is készülhet. A kenyér készítésénél mindig szükség van indító kovászra, amit a sütés előtt pihentetni kell. Érdekessége, hogy mindig "visszapótolható": a megmaradt kovászhoz csak újabb mennyiségű vizet és lisztet (vagy más olyan anyagot, amiből a kovász készült) kell adnunk.

hirdetes

 

Hogyan készül a kenyér? 

Az egyszerű kelesztett kenyér lisztből, vízből és élesztőből készül. Ehhez adják hozzá a különböző adalékanyagokat: állományjavítók, sikérváz-erősítők, térfogatnövelők, habosító és puffasztó anyagok. Mindezek az adalékok hozzájárulnak az egységesebb termék előállításához, szebbé, finomabbá teszik a kenyeret.

 

Felmerülhet azonban bennünk a kérdés: miért van szükség adalékanyagokra, amikor a korábbi idők kenyere ezek nélkül is ízletes, tápláló és egészséges volt? A gabona három részből áll: csíra, fehér liszttest és héj. A gabonamag tökéletes tápegész, minden fontos anyag megtalálható benne: fehérje, szénhidrát, vitaminok, ásványi anyagok, olajok, enzimek. A feldolgozás során keletkezett finomliszt azonban szinte teljesen a liszttestből származik, ami csak fehérjéket és szénhidrátot tartalmaz. A többi fontos anyag a héj alatt (cellulóz, élelmi rost, vitaminok), illetve a csírában (cukor, zsír, ásványi anyag) található, és a finomítás során elveszik.

 

A teljes kiőrlésű kenyér

A teljes kiőrlésű lisztből (mely tartalmazza a héj és a csíra fontos anyagait is) készült kenyér élelmi rostokban gazdag, amelyek elősegítik az emésztést, csökkenthetik a zsír koleszterinszintjét. Található benne B1-vitamin, amely a szénhidrátok anyagcseréjében tölt be fontos szerepet. A pantoténsav hozzájárul a zsírsavak és szénhidrátok lebontásához, az idegrendszer egészséges működéséhez. A teljes kiőrlésű lisztben az ásványi anyagok közül megtalálható a magnézium, amelyre a jól működő fehérje-, szénhidrát- és zsíranyagcseréhez van szükség, s amely az ideg- és izomműködést is szabályozza. A réz, a mangán, a króm és a szelén pedig olyan fontos nyomelemek, amelyeknek szintén kiemelkedő szerepük van az emberi szervezet működésében.

 

Az igazán jó kenyér megfelelő íz- és aromaanyagainak eléréséhez megfelelő hosszúságú technológiai időre van szükség. A jó ízhez emellett hozzájárul a héjon található pörzsanyag is. Nem a nagy térfogat az egyetlen minőségi tényező, amire oda kell figyelnünk a kenyér vásárlásakor, sőt, a teljes kiőrlésű lisztből készült, rostanyagokban gazdag termékek kisebbek, tömörebbek.

 

A fentebb leírtak mind azt bizonyítják, hogy mindennapi kenyerünk valóban az egyik legfontosabb táplálékunk, nemhiába nevezik máig is egyes területeken a gabonát életnek. A kenyér táplálkozásban betöltött fontos szerepére utal emellett az a számos szólás is, amelyet nap mint nap használunk: kenyérre lehet kenni, megette kenyere javát, kenyeres pajtás, kenyéradó gazda. S a keresztény-zsidó kultúrkörben arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy Krisztus által a kenyér nem csak testi, hanem egyben lelki táplálékunkká is vált.

 

Bármennyire változnak is tehát táplálkozási szokásaink, a kenyér fontos szerepéről nem szabad megfeledkeznünk. Hiszen ez a táplálék a legfontosabb szénhidrát forrásunk, emellett olcsó, könnyen hozzáférhető és ízletes is. Lényeges azonban, hogy milyen kenyeret fogyasztunk, ezért a vásárláskor érdemes odafigyelni a megfelelő kenyér kiválasztására.
 

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Még több cikk

Izomtömegnövelő táplálkozás. Mindenkinek, aki bajban van az izomtömeg növelésével.

2019-10-21

Izomtömegnövelő táplálkozás. Mindenkinek, aki bajban van az izomtömeg...

Izomtömegnövelő táplálkozás, mindenkinek ajánlom, aki bajban van az izomtömeg növelésével, nagyon hasznos tanácsok, hogy te is sokkal eredményesebb legyél

Egészségesen minden nap egy avokádóval

2019-10-18

Egészségesen minden nap egy avokádóval

Mit tesz napi egy avokádó a szervezetünkkel? Milyen hatásai vannak ennek a gyümölcsnek? Igen, gyümölcs. A superfoodként emlegetett kis termés, rengeteg érdekességet rejt magában.

Jó e reggelire a gyorsan felszívódó szénhidrát?

2019-10-09

Jó e reggelire a gyorsan felszívódó szénhidrát?

Nemrégiben derült, hogy egy családtagomnak változtatnia kell a táplálkozásán, mert a jelenlegi táplálkozási szokásának köszönhetően felborult a szervezete.

Napjaink tömegbetegsége a gluténérzékenység

2019-10-09

Napjaink tömegbetegsége a gluténérzékenység

Napjainkban egyre több ember küzd a gluténérzékenységgel. De ami a legszomorúbb, hogy már nagyon fiatal korban is jelentkeznek a tünetek. De, hogy mik is ezek a jelek azt sokan nem tudják.

Pár dolog az étkezésről, aminek az ellenkezőjét lehet olvasni az interneten

2019-10-08

Pár dolog az étkezésről, aminek az ellenkezőjét lehet olvasni az interneten

A következő cikkben szeretnék pár olyan dolgot leírni, amiknek általában az ellenkezőjét lehet olvasni az interneten az étkezésről kapcsolatban. Tehát mondhatni táplálkozásbeli tévhitekről fogok írni.

Főzésterápia! A főzés, mint terápia!

2019-10-07

Főzésterápia! A főzés, mint terápia!

"A főzés voltaképpen szeretetteljes és önzetlen tevékenység, ami a szakács számára is örömmé válik a hozzáértő vendég révén."

hirdetes
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
75 801
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
2 160 716
Közösség

Szótár

Nátrium

Mint ahogy minden más ásványi anyag, a nátrium is elengedhetetlen az emberi szervezet... Tovább

Lipidológus

A zsíranyagcsere-betegségekben járatos belgyógyász szakorvos. Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 109

Átlagos értékelés: 4.8