Mennyi zsírt fogyasszunk ?

Mennyi zsírt fogyasszunk?

Joósz Andrea

Az International Conference on Foods, Nutrition and Sports Performance (1991) ajánlása szerint a teljes kalóriamennyiség felvételének 15-30%-a zsír (sportolóknál). Az átlagos nőknél, akik 2000 kcal-t esznek, ez 33-66 g zsírbevitelt jelent naponta. Ha 2500 kcal-t eszünk, akkor ez napi 42-83 g zsírbevitelt jelent. Ez 3000 kcal-nál 50-100 g. A felvett zsírok nagy részének telítetlen zsírokból kell származnia, növényi olajokból (olíva, napraforgó), diófélékből, magvakból (napraforgó, szezámmag) olajos halakból (szardínia, makréla, lazac), mogyoróvajból és avokádóból.

A zsírokról

Mik a zsírok?

Zsírok és olajok olyan ételekben találhatók, amelyekben trigliceridek vannak. Ezek glicerolból és három zsírsavból állnak. Mindegyik zsírsav egy szén- és egy hidrogénatom-. és karboxilcsoportból (-COOH) áll, és a másik végén egy metilcsoport (-CH3) van; a lánc 14-22 szénatomból állhat. A zsírsavak három csoportba sorolhatók a kémiai felépítésüknek megfelelően: telített, egyszeresen telítetlen és többszörösen telítetlen. Ezeknek a csoportoknak az aránya határozza meg az ételekben, hogy a zsír szilárd vagy folyékony. Ezek határozzák meg, hogyan hat a szervezetre és az egészségre.


Mik a telített zsírsavak?

A telített zsírsavak teljesen telítettek a hidrogén maximális mennyiségével, minden szénatomhoz kapcsolódik egy hidrogénatom. Azok a zsírok, amelyekben nagy a telítettség aránya, szobahőmérsékleten kemények, és főleg állatii zsírokból származnak (vaj, zsír, sajt). Azok a táplálékok, amelyek ilyen zsírokból jönnek létre, megtalálhatók a kétszersültekben, süteményekben, kalácsokban. Az növényi zsírokra alternatíva a pálmaolaj és a kókuszolaj. Ezek nagyon telítettek, margarinban, süteményekben használják őket.

 

A telített zsírsavakat tartják a szívbetegségek okozóinak, mert ezek növelhetik a teljes koleszterin és az LDL (low-density lipoprotein)-koleszterin szintjét a vérben. Ajánlatos a teljes kalóriabevitelnek csak 10%-át felvenni teljesen telített zsírsavakból.

 

A maximális egészséghez és a csúcsteljesítmény eléréséhez kerülnünk kell a telített zsírsavakat: nem biztosítanak pozitív energiát.

 

Mik az egyszeresen telítetlen zsírsavak?

Az egyszeresen telítetlen zsírsavakban kevesebb a hidrogén, mert a szénlánc egy dupla vagy telítetlen láncot tartalmaz („mono"). Azok az olajok, amelyek gazdagok egyszeresen telítetlen zsírsavakban, szobahőmérsékleten folyékonyak, de hidegben megszilárdulhatnak. A legnagyobb készletek az olíva-, repceolajban, földimogyoróban, mogyoróban, mandulaolajban, avokádóban, a diófélékben és a magvakban találhatók. Úgy tartják, hogy az egyszeresen telítetlen zsírsavak a legegészségesebbek. Csökkenthetik a teljes koleszterin-, különösen az LDL-koleszterin-szintet anélkül, hogy a HDL (high-density lipoprotein)-szintet befolyásolnák. Ajánlatos a teljes kalóriabevitel több mint 12%-át egyszeresen telítetlen zsírsavakból bevinni.

 

Mik a többszörösen telítetlen zsírsavak?

Ezeknek a zsírsavaknak van a legkevesebb hidrogénjük - a szénláncban kettő vagy több kettős kötés van. Azok az olajok, amelyek többszörösen telítetlenek, folyékonyak mind szobahőmérsékleten, mind hidegben. Ilyenek a növényi olajok és olajos halak (és az ola-jaik).
Csökkenthetik az LDL-koleszterin szintjét, azonban csökkenthetik a jó HDL-koleszterinét is. Ajánlatos egy kevés egyszeresen telítetlen zsírral pótolni ezeket, ha sokat eszünk belőlük. Az ajánlások szerint a teljes kalóriabevitel 10%-ának kellene lennie többszörösen telítetlen zsírnak.

 

Mik az esszenciális zsírsavak?

A többszörösen telítetlen zsírok alcsoportját esszenciális zsírsavaknak nevezzük, mert ilyet a szervezetben nem tudunk előállítani, táplálékainkból származnak. Két csoportra oszthatók:
1.    az omega-3 sorozat, alfa-linolénsavból származik
2.    az omega-6 sorozat, linolénsavból származik
A sorozatokat omega-3-nak és omega-6-nak nevezik, mert az utolsó lánc 3 vagy 6 szénatomot tartalmaz.

 

Az omega-3 zsírsavak tovább bonthatók még további két csoportra: hosszú és rövid láncúra. A hosszú láncú omega-3 zsírsavat az EPA (eicosapentanoicsav) és a DHA (doco-sahexanoicsav) alkotja. Ezek az olajos halakban találhatók, és a szervezet is elő tudja állítani ALA-ból (alfa-linolénsav) - rövidláncú omega-3 zsírsavból. Az EPA és a DHA átalakítható hormonszerű anyagokká, amelyeket prosztaglandinnak, thromboxánoknak és leukotrienesnek nevezünk. Ezek számo; kulcsfolyamatot ellenőriznek, mint pl. a véralvadást (megelőzik a vér rögösödését), gyulladást (segítik azt a képességet, amellyel sérülésre vagy baktériumok támadására válaszolunk), az erek falának tónusát (és az immunrendszert).

 

A tanulmányok azt mutatják, hogy azoknál az embereknél, akik nagy mennyiségű omega-3 zsírsavat vesznek fel, alacsonyabb a szívinfarktus kockázata. Ez azért van, mert a prosztaglandin lecsökkenti a vörösvérsejtek rögösödését, és csökkenti a vérnyomást.

 

Az omega-6 zsírsavak linolénsavat, GLA (gamma-linolénsav) és DPA (docosapentsnoicsav) tartalmaznak (7 Fontosak a sejtmembrán egészséges működésében és a bőr egészségének megőrzésében. Azok az emberek, akik alacsony zsírtartalmú étrendet tartanak, akiknél a linolénsav-tartalom elégtelen, gyakran nagyon kiszáradnak. Az omega-6 zsírsavak csökkentik az LDL-koleszterin-szintet, de a nagyon magas felvétel csökkentheti a HDL-szintet is. A magas bevitel fokozhatja a szabad gyökök károsító hatásait, ezért nő a rákos megbetegedés kockázata. A közepes mennyiségű bevitel ajánlott.

 

Milyen táplálékokban találhatók leginkább esszenciális zsírsavak?

Olajos halakban, ilyenek a makréla, a friss tonhal (nem konzerv), a lazac, a szardínia, ezek kétségtelenül a leggazdagabbak esszenciális zsírsavakban. Nem kell aggódnunk, ha vegetáriánusok vagyunk, vagy nem szeretjük a halat, mert elegendő mennyiséghez tudunk jutni bizonyos növényi ételekből. Legjobb a lenmagolaj, a tökmag, a diófélék, a szójabab, a sötétzöld levelű zöldségek (spenót, kelkáposzta), és az édes krumpli is tartalmaz egy kis mennyiséget.  De még könnyebb kielégíteni a szükségleteinket omega-6 zsírsavakkal, mert sok táplálékunkban megtalálhatók: zöldségolajok, többszörösen telítetlen margarin, többféle hal, ezekből az olajokból és zsírokból készült ételek (szárított ételek, sütemények, vajas szendvicsek, kekszek).

 

Mennyire van szükségünk?

Omega-3 és omega-6 zsírsavakra szükség van egészségünkhöz, de gyakrabban szenvedünk hiányt omega-3-ból. A legtöbb ember főleg omega-6 zsírsavat vesz fel, hajlamosak vagyunk a telítetlen zsírok nagy részét margarinból vagy olajokból felvenni, növényiolaj-tartalmú ételekből vagy olajos halakból.

 

Az omega-3 és omega-6 zsírsavak közötti helyes egyensúly a legfontosabb faktora, ha elegendő az EPA- és DHA-bevitel. Ez azért van, mert az ALA (omega-3) és a linolénsav (omega-6) ugyanarra az anyagcsereenzimre hatnak. Ha túl sok linolénsavat eszünk az ALA-hoz képest, esetleg olyan helyzetbe kerülhetünk, hogy nem jutunk annyi EPA-hoz és DHA-hoz, mint amennyire szükségünk van.

 

A legjobb módszer, ha több olajos halat és ezeket az összetevőket tartalmazó ételeket eszünk.
Ajánlatos hetente 200-300 g olajos halat enni, ami kb. két étkezésnek felel meg, az összes energia 0,2%-a legyen linolénsav. Ez kb. 4-5 g omega-3 zsírsavat biztosít. Az 1999-es barcelonai kardiológuskongresszus azt a következtetést vonta le, hogy a halolaj alacsonyabb bevitele - 0,9 g omega-3 zsírsav/nap -jó hatású, csökkenti a vér zsírtartalmát és a szívbetegségek kockázatát. Ahhoz, hogy 0,9 g omega-3 zsírsavhoz jussunk naponta, a következőket kell ennünk:
•    32 g makréla
•    45 g (egy kis doboz fele) olajos tonhal
(0,45 g) és egy kevés (120 g) csirkeláb
30 g lenmag
130 g (l db) édes burgonya
40 g tökmag
12-15 g dió

1 teáskanál lenolaj
Columbus* tojás (0,7 g) és két teáskanál
(0,2 g) spenót
  1 tyúktojás - omega-3-ban gazdag étrend esetén
A legtöbb halolajtartalmú készítményben 0,1 g omega-3 zsírsav található. Naponta 9 adag táplálékpótló anyagot felvenni nem tűnik reálisnak, ezért törekedjünk arra, hogy az ajánlott napi szükségletet táplálékból fedezzük, és ha szükséges, akkor egészítsük ki.
Ajánlatos, ha 1%-át linolénsav alkotja. Ez az alábbiakból biztosítható:
•    15 g napraforgómag
•    15 g szezámmag
•    7,5 ml (Vz teáskanál) napraforgó, kukori¬
ca, szezámolaj
•    15 g többszörösen telítetlen margarin

Hogyan segíthetik az omega-3 zsírsavak a teljesítményt?

Az omega-3 zsírsavak az aerob anyagcsere fokozásával az állóképesség és az erő fejlődéséhez vezethetnek. Ez egy igen fontos energiarendszer az összes energiatípushoz.Az omega-3 zsírsavak hatásai összegezve a következők:
•    fokozott oxigén- és tápanyagszállítás a sejtekhez, a csökkent vérviszkozitásnak köszönhetően,
•    sokkal rugalmasabb vörösvérsejt-membránok és fokozott oxigénszállítás,
•    fokozott aerob anyagcsere,
•    fokozott energiaszint és állóképesség,
•    fokozott edzésidőtartam és -intenzitás,
•    a növekedési hormon felszabadulásának
fokozása a helyreállás fokozásával,
•    megelőzi a gyulladást, az ízületi és szalagsérüléseket,
•    a túledzés okozta gyulladások csökkentése, a sérülés gyógyulásának segítésével.

 

Mik a transzzsírsavak?

Kis mennyiségű transzzsírsav található a húsban és tejtermékekben, de a legtöbb a feldolgozott zsírokból származik. A feldolgozási folyamat során a folyékony olaj zsírrá szilárdul. Az ilyen magas nyomású hőkezelés következtében az atomok geometriai elrendezése megváltozik. Egy vagy több telítetlen kettős kötésről van szó, amelyben a cisz forma szokatlan transz formává változik. Ilyen zsírokat és olajokat találhatunk sok ételben, ilyenek például a sütemények, a kétszersültek, a margarin, az alacsony zsírtartalmú cukrászsütemények.

 

A transzzsírsavak szervezetre gyakorolt hatása - bár nincs bizonyítva - rosszabb lehet, mint a telített zsírsavaké: csökkentik a HDL-és emelik az LDL-színtet. Növelhetik azoknak az anyagoknak a szintjét, amelyek segíthetik a vérrögképzést és gátolják a szervezetet az esszenciális zsírsavak felhasználásában. Legjobb, ha figyelembe vesszük, hogy a transzzsírsavak telítenek, tehát kerüljük őket, amennyire csak lehetséges. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ne fogyasszunk kemény margarint (minél könnyebben oszlik - kenhető -, annál kevesebb transzzsírsavat tartalmaz), kerülni kell a zsírban sült ételeket, süteményeket és más péksüteményeket, amelyeknek hidrogenizált zsírtartalma van.

 

Nem szabad, hogy a teljes kalóriabevitel több mint 2%-át transzzsírsavak tegyék ki,nem ajánlatos tehát naponta 5 g-nál többet enni. Sajnos ezeket a kalóriaadatokat nem tüntetik fel minden alkalommal a címkén.

 

Mi a koleszterin?

A koleszterin fontos és szükséges része a testünknek, ez építi fel a sejtmembrán egy részét, segíti számos hormon termelését. Sok koleszterin a táplálékból származik, de a legtöbb a májban, telített zsírból képződik. Annak a koleszterinnek, amit elfogyasztunk, csak kis befolyása van az LDL-szintre; ha több koleszterint eszünk húsból, tojásból, tejtermékekből, tengeri ételekből, a máj kevesebbet termel,  így megtartja a vér állandó koleszterinszintjét. Számos faktor emelheti a vér koleszterinszintjét. Az egyik legjelentősebb az elhízás ( különösen a centrális elhízás), ami a mozgáshiánynak és az elfogyasztott telített zsírsav mennyiségének a következménye. A tanulmányok azt bizonyítják, ha felváltjuk a telített zsírsavakat szénhidrátokkal, illetve telítetlen zsírsavakkal, akkor lecsökkenthetjük az LDL-koleszterin szintjét.

 

Melyik zsírtípust a legjobb fogyasztani?

Általában azt mondhatjuk, hogy mindenféle zsírt vagy olajat - emlékezzünk vissza, hogy a teljes kalóriabevitel 15-30%-át kell hogy kitegyék. A legtöbb ember sokkal többet eszik, mint ez a mennyiség (41%). A vaj például nagyon magas telítettzsírsav-tartalmú, de nincsen benne mesterséges tartósítószer. A legtöbb margarin alacsony zsírtartalmú, és transzzsírsavakat tartalmaz, valamint tartósítószereket. Ellenőrizni kell a címkét. Kerülnünk kell a kemény margarinokat, ezeknek van a legmagasabb hidrogenizált zsír- és transzzsírsavtartalma.

 

Főzéshez és salátadresszinghez olyan olajat válasszunk, amelynek magas az omega-3 zsírsav- vagy az egyszeresen telítetlen zsírsavtartalma - olíva-, lenmagolajat, ezek nemcsak egészségesek, hanem jó az ízük is. Az étrendben szerepeljen rendszeresen dióféle és más magvak, ezek biztosítják az omega-3 és az egyszeresen telítetlen zsírsavakat. Ha nem eszünk friss halat, akkor az étrend tartalmazzon hetente 1-2 adag olajos halat (makréla, hering, lazac). A vegetáriánusok győződjenek meg róla, hogy a napi étrendjükben szerepel növényi eredetű omega-3 zsírsav.

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Még több cikk

5 Élelmiszer az energia növeléséhez

2019-04-17

5 Élelmiszer az energia növeléséhez

Mielőtt bármilyen táplálékkiegészítőhöz vagy serkentőhöz nyúlnál, érdemes előbb megnézni a táplálkozásodat. Lehet, hogy hiányzik néhány egyszerű energiaforrás az étrendedből. Itt van 5 élelmiszer, amelyet mindenképp építsd be étrendedbe.

6 mítosz a növényi alapú táplálkozásról

2019-04-11

6 mítosz a növényi alapú táplálkozásról

A növényi alapú táplálkozással kapcsolatban több mítosz is kering, amelyek miatt nem kezdenek bele ebbe a fajta életmódba. Egyre többen alkalmazzák azonban ezt a fajta táplálkozást, viszont sokan nincsenek tisztában, hogyan folytassák megfelelően. De lássuk melyik az a 6 mítosz, amely valójában nem igaz.

Top 10 leggyakoribb élelmiszer-érzékenység és intolerancia - 2. rész

2019-04-03

Top 10 leggyakoribb élelmiszer-érzékenység és intolerancia - 2. rész

Az előző cikkben ismertettük az első öt leggyakoribb ételérzékenységet és intoleranciát, amit most folytatunk. Bár ezeknél az élelmiszereknél ritkább az intolerancia kialakulása, mégis egyre többen tapasztalnak ételérzékenységgel kapcsolatos tüneteket. Íme a következő 5 leggyakoribb allergén élelmiszer!

Top 10 leggyakoribb élelmiszer-érzékenység és intolerancia - 1. rész

2019-04-03

Top 10 leggyakoribb élelmiszer-érzékenység és intolerancia - 1. rész

Manapság egyre többen szenvednek élelmiszerallergiában vagy intoleranciában. Sok olyan élelmiszer létezik, amelyekre könnyen kialakulhatnak ezek az allergiás reakciók. De melyek azok az élelmiszerek, amelyek a toplistás helyezést értek el, vagyis a legtöbben ezekre érzékenyek? Mutatjuk!

A legjobb fehérjeforrások vegánok és vegetáriánusok számára

2019-03-26

A legjobb fehérjeforrások vegánok és vegetáriánusok számára

A vegánok és vegetáriánusok esetében az egyik leggyakoribb probléma, hogy nem visznek be kellő fehérjét szervezetükbe. A mai divatétrendeket követve is sokan folytatnak vegán vagy vegetáriánus étrendet, amely során a fehérjék hagyományos formáitól egyre jobban eltávolodnak. Azonban növényi fehérjéből is akad bőven! De melyek ezek? Mutatjuk!

Az 5 legjobb élelmiszer az éhség elleni küzdelemben

2019-03-22

Az 5 legjobb élelmiszer az éhség elleni küzdelemben

Aki a tökéletes alakra törekszik, mindig szembe kell néznie a diéta nehézségeivel. Nincs baj, ha alkalmanként éhséget érzel a nap folyamán, különösen étkezés előtt. A folyamatos éhségérzet viszont gyakran szükségtelen nassoláshoz vezethet, amely megakadályozza céljaink elérését.

Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
165 635
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2019. JANUÁR 1. ÓTA:
860 106
Közösség

Szótár

Antitestek

Az antitesteket ellenanyagnak is nevezik. A szervezetben kialakuló speciális fehérje anyag,... Tovább

Ánizs

Latin neve: Pimpinella anisum   Eredete, élőhelye   Az Ánizs Nyugat-Ázsiából... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 197

Átlagos értékelés: 4.7