Sok sok cikk, bejegyzés szól azokhoz, akik bővíteni szeretnék ismereteiket a táplálkozás és a testmozgás témakörökben. Étkezés: némelyik azt sejteti, ez lehetetlen, egyik pont jónak tűnik, a másik túl könnyű, túl bonyolult, nagyon nehéz, íztelen, sok lemondással járó, fura, kivitelezhetetlen, éhesebb leszel, éhes maradsz, csak ez, csak az.
Ugyanígy a testmozgással: épphogy megmozdulsz, túl megerőltető, monoton, változatos, szórakoztató, unalmas, valami nem jó, nagyon fájdalmas, rosszul vagy, jól vagy, felfrissít, kikapcsol, sokat beszélsz, nem haladsz, hogy is kellene?
Na igen. Még mindig nagyon sok embertől hallom, hogy igazából nem tudja követni, mit, hogyan csinál, számolgatni a grammokat, melyik jobb a súlyzós edzés vagy a cardio? Minek a fekvőtámasz? Mennyit egyek? Kis tányér, nagy tányér? Teljes megvonás minden bűnözéstől? Ha mégis megteszed utálod magad, ha nem teszed elmarad az elégedettség érzése… Egyébként meg..Nem olyan az íze, ha nem bűnös. Szeretjük is a zsírt, eszünk is belőle jó sokat vagy teljesen elhagyjuk.
Egyik sem jó!
1 éve biciklivel járok dolgozni, de nem értem, miért nem fogyok? A hasamról, hogy tűnik el a háj? Akkor nem szabad pizzát ennem? Mind mind olyan kérdés, ami arra enged következtetni, hogy nem igazán tisztult le mit hogyan kellene.
Vendégeim sokszor kérdezik, hogy eszek, milyen diétát látok jónak, én mit használok? Az első legfontosabb dolog, hogy ami egy embernek „bejön” a másik kettőnek nem biztos. Emellett meg az sem 100%, hogy ha bejött, az minőségi és tartani is tudja…
A mennyiség… „Évi te biztosan salátán élsz!” Persze, hogyne!
Lenne akkor erőm Neked órát tartani, meg magamat edzeni? Na látod. A tápanyag arányokról mindenhol olvasshattok… de tudjátok hogyan étkezem én?
Fogyasztok zsírt, fehérjét és szénhidrátot is. Minek? Mert mindháromra szükségem van és Neked is! Ez nem azt jelenti, hogy a héten 3x pörkölt, olyan jó magyarosan, étkezés helyett meg a legcsicsamicsásabb fehérje shake… mert mű. Nem hiszek benne. Pedig mennyivel könnyebb lenne azt meginni állandóan- és próbáltam tényleg- néha ugyan becsúszik. Havonta 1x. Az egészség sokszor ugyanis természetes, íztelen vagy nem annyira intenzív.
Viszont, mivel imádok enni, megoldom. Választok. Néha ezt, néha azt, de igyekszem tudatosan. Igen, bűnözök is. Aztán tisztán étkezek, de nem összevissza. TUDATOSAN. Szerencsére sok kellemeten mellékhatással rendelkező összetevő pótolható más jótékony csodával. Szóval ez amolyan sajátos táplálkozás, olykor elég „emberes” adagokkal, máskor meg jön a sok kicsi. Mert elég sokat mozgok, más az energiaszükségletem.
A diéták pedig… Nem hiszek egyikben sem. Főleg, abban nem, amelyik valamilyen tápanyag elhagyására buzdít. Arra szükségem van, nem hagyom el. Nem tudok vele azonosulni, nem érzem magaménak. Arany középút.
A mozgás meg…
Ha nem esik jól, utálod, hagyd a csodába!
Minek? Vedd meg azt a csodakapszulát és várd, hogy attól sikerül. (Nem fog.) Utálsz reggel mozogni? Akkor ne reggel tréningezd magad. Utálsz futni? Akkor kerékpározz. Azt sem szereted? Sétálj! Nem megfelelő? Csinálni szeretnéd? Akkor nézz utána mi az, amit szívesen végzel!
Hogy csinálom én?
„A csoportos órák, annyi van neked. Így könnyű.” Igazad van, nagyon könnyed a csoportos óráim után a saját edzésemre koncentrálni, de megyek, haladok. A csoportos órák pedig: A Te edzéseid, nem az enyémek. Én akkor figyelek rád.
Van, amikor kihagyom, mert érzem, hogy jól esik valami más. Valami, ami kimozdít, mondjuk egy Pilates vagy Jóga. Legközelebb jöhet megint a súlyzós edzés, funkcionális edzés, különféle eszközök bevetése. Mert ezekben hiszek, ettől fejlődök. Kutass, mi az, amit szeretsz! Csináld, nem mindig 100%-ban, mert van, hogy nem megy. De! Térj vissza hozzá, tájékozódj, élvezd, próbáld beépíteni. Az igazi akkor lesz, ha már hiányzik. Hiányzik és hiszel benne.
