notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Erőedzés gyermekkorban

hirdetes

Erőedzés gyermekkorban 1. rész

Joósz Andrea

A gyerekek többségét nem kell nógatni a mozgásra, sőt  sok esetben inkább vissza kell fogni őket - ez a fajta aktivitás genetikailag kódolt. „Túlcivilizálódott" korunkban ezt a természetes edzést akadályozzák meg a passzív ismeretszerzés és szórakozási lehetőségek. E külső körülmények hatására a mozgatórendszer   ellenállása generációról generációra alacsonyabb lesz. A folyamat ellensúlyozására mesterségesen kell a szervezet számára biztosítani a „normális" terhelést már a gyermekkorban is.

Erőedzés gyermekkorban

Mielőtt megismertetnélek Titeket a gyermekkori erőedzéssel kapcsolatos vélekedésekről, tényekről és kutatási eredményekről, tisztáznunk kell, MIT is JELENT AZ ERŐEDZÉS. Az általánosan elfogadott nézetekkel szemben NEM FELTÉTLENÜL SÚLYZÓK HASZNÁLATÁT és nem is óriási súlyok mozgatását. A test erőkifejtő képessége ugyanis akkor növekszik, ha a szokásosnál nagyobb terhelés éri, és újfent nem csak a súlyok nagyságáról van szó. A terhelés több tényezőt foglal magában: a külső ellenállás nagyságát (testsúly, súlyzó stb.), a végrehajtás időbeli lefolyását (sebesség, intenzitás), az erőkifejtés ismétlésének mértékét (ismétlésszám, sorozat), valamint az ismétlésszámok és sorozatok között eltelt pihenőidő hosszát. Következésképpen A TEST ERŐNÖVEKEDÉSE AKARATLANUL, ÉS AKÁR MINDEN NAP is ELINDÍTHATÓ. Hogy az erő hosszú távon növekedni fog-e, az a rendszeres és fokozatosan emelkedő terheléstől függ.


Fizikai erő = izomerő?


Az ember által kifejtett erő kétségkívül az izom produktuma, de közvetve a mozgatórendszer egészének (inak, csontok, ízületi szalagok és porcok) állapotától függ, minthogy az izomerő az inakon, csontokon és az ízületeken keresztül végez munkát a külső környezetén. Ebből következően AZ ERŐEDZÉS NEM CSAK AZ IZMOKRA HAT, HANEM AZ ÚGYNEVEZETT PASSZÍV MOZGATÓRENDSZERRE ÉS AZ IDEGRENDSZERRE, SŐT A KERINGÉSI ÉS LÉGZÉSI RENDSZERRE IS,hiszen a munkavégzéshez szükséges energia a két utóbbin keresztül érkezik a mozgatórendszer szöveteihez.

Az eddig leírtak tehát ahhoz a következtetéshez vezetnek, hogy a gyermekek maguk is végeznek erőedzést mindennapos tevékenységük során, és így A SZAKEMBER ÁLTAL IRÁNYÍTOTT ERŐEDZÉS NEMHOGY KÁROS, DE KÍVÁNATOS is a modern világunkban egyre kisebb erőhatásoknak kitett gyermekek számára.

Valóban nem káros az erőedzés gyermekkorban?


Mielőtt a gyermekek erőedzéséről és annak előnyeiről szólnék, néhány korábbi, tudományos eredményekkel kellően nem alátámasztott nézetet, hiedelmet szeretnék eloszlatni. Az utóbbi időben az erőfejlesztéssel foglalkozó kutatók jelentős része a serdülőkorúak, illetve azt megelőző életkornak (gyermekkor) fizikai aktivitásra bekövetkező erőfejlődését vizsgálta. Ennek egyik alapvető oka az, hogy még manapság is tartja magát az nézet, hogy az erőedzések károsan befolyásolják a növekedést, és a szervezet sérüléséhez vezetnek, miközben egyre több prepubertás korú gyerek végez rendszeres erősítést. Az eddigi vizsgálatok MEGCÁFOLTÁK, HOGY A SZAKEMBER ÁLTAL IRÁNYÍTOTT ERŐEDZÉS NAGYOBB SZÁMBAN OKOZOTT VOLNA SÉRÜLÉST GYERMEKEKNÉL, mint felnőtteknél (Jeffrey és mtsai 2001). Mi több, kimutatták, hogy a sportolás vagy a fizikai terhelést okozó játékok több sérülést okoznak, mint maguk az erőedzések. Ez valószínűleg annak tulajdonítható, hogy az erőedzéseket végzők mozgatórendszere ellenállóbb a sportolás okozta váratlan és nagy terhelésekkel szemben (Fáik és Tenenbaurn G. 19 1993).

Gyakran felhozott ellenvetés a erőedzéssel szemben az, hogy a testméretek kialakulása előtt (tehát serdülőkorban, vagy azt megelőzően) végzett erőedzés következtében a csontokban található porcos részek korán elcsontosodnak, ezáltal  a  csontok hossznövekedése lecsökken, így azok nem érik el a genetikus kódban rögzült méretet. Ezt a logikusnak látszó következtetést a vizsgálati eredmények nem támasztották alá.

hirdetes
A CSONTOK PORCOS RÉSZE, AMELY A  HOSSZNÖVEKEDÉSÉT BIZTOSÍTJA, NEM CSONTOSODOTT EL  IDEJEKORÁN (Rams 1990; Faigenbaum és mtsai 1993 ) További gyakori ellenérv az, hogyha súlyzót alkalmaznak az erőfejlesztés során, akkor a nagy préselés negatívan  folyásolhatja a vérkeringést, túl nagy tetrhelést ró a szívre és korai magas vérnyomást okozhat. Vizsgálati eredmények azonban  ezeket a  félelmeket sem támasztották alá. ( Weltman és mtsai 1987; Bailey és Martin 1994)


Hogyan fejlődik az izomerő ?


Bár a születés pillanatában minden szerv működőképes állapotban van, de korántsem érte még el teljes fejlettségét. Ekkor  még a szervek sem méretükben, sem  funkcionálisan nem kifejlettek, és e kettő nem választható el egymástól. Az ember a genetikus kódjában meghatározott méretét a pubertáskor végével, 16-20 éves kora között éri el. A szervrendszerek fejlődése azonban nem egyenletes. AZ IDEGRENDSZER FEJLŐDIK A LEGGYORSABBAN és éri el teljes kifejlettségét még a pubertáskor befejezése előtt. Nyolc éves kor környékén az idegrendszer eléri teljes kifejlettségének kilencvenöt százalékát. Ez azt jelenti, hogy a gyermekek ettőléletkortól fogva csaknem mindenféle mozgás megtanulására képesek, amelynek határát csupán mozgatórendszerük fejlettségi szintje szabja meg.
A MOZGATÓRENDSZER FEJLETTSÉGE JELENTŐS KÉSÉSBEN VAN az idegrendszerhez képest, nyolc éves korban a teljes kifejlettség ötven százalékát sem éri el. Ez az oka annak, hogy a gyermekek fizikai  teljesítőképessége ebben a korban elmarad attól, mint amit az idegrendszer már megengedne. Éppen ezért a szokásosnál nagyobb, jól megválasztott formába öntött fizikai terhelés (nevezhetnénk erőedzésnek is) segíthet a mozgatórendszer fejlődősében. Konkrétan arról van szó, hogy a serdülőkor előtti életszakaszban a rendszeres testedzés, amely plusz erőkifejtést igényel, hozzájárul a mozgatórendszer magasabb szinten történő felépüléséhez, ami majd a későbbi életkorokban fejti ki jótékony hatását.

hirdetes
A HORMONÁLIS RENDSZER FEJLŐDÉSE KEZDETBEN IGEN VISSZAFOGOTT és pubertáskor éppen a hirtelen hormontermelés (legfőképpen a nemi hormonok) növekedésével veszi kezdetét. Az androgén hormonműködés fokozódásával viszont a mozgatórendszer méretének növekedése is felgyorsul. Kezdetben az izmok hossza növekszik meg, melyet némi késéssel a keresztmetszet növekedése is követ.
AZ   IZOMTÖMEG   NÖVEKEDÉSÉVEL   CSAKNEM LINEÁRISAN NÖVEKSZIK  AZ  IZOM ERŐKIFEJTŐ KÉPESSÉGE, amely feltétlenül fontos az ízületi stabilitás miatt is.
Az előzőekben leírtakból Ön akár azt a következtetést is levonhatná, hogy az erőedzésnek nem sok értelme van gyerekkorban, hiszen ha az ember (pontosabban: a gyermek) semmi mást nem tesz, csak mindennapos életét éli, izomtömegének növekedésével az izomereje is automatikusan növekedni fog. Ebben sok igazság van, de mint köztudott, AZ EGYES SZERVEK FUNKCIÓIT, MŰKÖDÉSÜK HATÉKONYSÁ GÁT A FIZIKAI TERHELÉS NAGYSÁGA IS BEFOLYÁSOLJA.

Hogyan növekszik az erő gyermekkorban ?


Az izomtömeg nagyságának szabályozása a hormontermelésen keresztül történik. Az életkorhoz kötött anabolikus hormonok termelődésének növekedésével az izomtömeg is megnő. Erőedzés hatására a felnőtteknél megnövekszik az anabolikus hormonok szekréciója, amely az edzés okozta hipertrófiához vezet. A kérdés az, hogy vajon elindítható-e ezeknek a szerveknek a genetikus kódtól eltérő működése akkor, amikor a hormonokat termelő szervek még nincsenek kifejlett állapotban? Az eddigi kutatások többsége azt találta, hogy a gyermekeknél általában az edzés (példánknál maradva: az erőedzés) hatására sem növekedett meg az androgén hormonok termelődése, és ez összhangban volt azzal a vizsgálati eredménnyel, amely szerint a (gyermekkori) edzések nem vezettek az izomtömeg növekedéshez, ugyanakkor az izomerő növekedett (Kraemer és mtsai 1989; Ozmun és mtsai 1994). Ez az eredmény összhangban van azzal a ténnyel, hogy az izomerő nemcsak az izom élettani keresztmetszeti területének nagyobbodásával fejlődhet, de az idegi adaptáció (több motoros egység bekapcsolása, intra- és intermuszkuláris koordináció javulása) révén is. S erre már a serdülőkor előtt is jó lehetőség van, hiszen nyolc éves kor körül az idegrendszer 95 százalékos fejlettségi szintet mutat. Nevezetesen izomerő-növekedést lehet elérni a szokásosnál nagyobb erőkifejtéssel, új mozgások, mozdulatok tanulásával, amelyhez nem minden esetben szükséges plusz súlyt alkalmazni.

Az 1980-as és 1990-es években több vizsgálat is történt a serdülőkor előtti és a serdülőkorban végzett szisztematikus erőedzés hatásának megállapítására (Fa/gen-baum és mtsai 1993; Westcott 1991, 1992, 1993), melyek egyöntetűen azt találták, hogy AZ  AZONOS IDŐTARTAMÚ ÉS RELATÍV TERHELÉSŰ ERŐEDZÉS A GYERMEKEKNÉL MEGKÖZELÍTŐLEG AZONOS MÉRTÉKŰ ERŐNÖVEKEDÉST EREDMÉNYEZETT, MINT A FELNŐTT KORÚAKNÁL. Tíz-tizenegy éves fiúk és lányok által erőgépben végzett térdnyújtások, illetve a fekvenyomás (két hónapon keresztül, heti három alkalommal) 66 százalékos (Westcott 1992), 55 százalékos (Westcott 1993) vagy 74 százalékos (Fai-genbaum és mtsai 1993) erőnövekedést eredményezett. Tizennégy évesek esetében hasonló eredményt kaptak, ahol 63 százalékos volt az erőnövekedés (Westcott 1991). Egyik esetben sem számoltak be sérülésről, viszont a testzsír mennyisége 2-3 százalékkal csökkent, míg az (erőedzést nem végző) kontrollcsoportban 1-2 százalékos növekedést tapasztaltak.

 

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
Ennyien olvasták az oldalt ebben a hónapban:
10 235
ENNYIEN OLVASTÁK AZ OLDALT
2020. JANUÁR 1. ÓTA:
719 447

Szótár

Izomláz

Az izomláz kemény fizikai munka után jelentkező izomgyulladás, ami a legtöbb esetben 2-3... Tovább

Ánizs

Latin neve: Pimpinella anisum   Eredete, élőhelye   Az Ánizs Nyugat-Ázsiából... Tovább

Tovább a lexikonra