Elfáradási sajátosságok

Szótár

A testi és szellemi elfáradás az edzés természetes velejárója. Az elfáradás teljesítménycsökkentő és egyben teljesítményfokozó hatású.

Az intenzív fizikai terhelésre a szervezet elfáradással reagál, mintegy védekezési reakcióul az esetleges túlzott igénybevételekkel szemben és az ezekből következhető kóros elváltozások megelőzésére.

Az elfáradás teljesítményfokozó hatása a szervezet vegetatív tanulási képességén alapul. Az edzésből fakadó elfáradást a szervezet idővel kompenzálja (regenerálódik), sőt mintegy felkészülve az esetleges további hasonló igénybevételekre túlkompenzálja. Azaz a terhelés során igénybe vett képességeket egy kicsit magasabb szintre emeli, mint a terhelést megelőző időpontban voltak (szuperkompenzáció).

Hosszantartó munkavégzés során az elfáradásnak három fázisát különböztetjük meg:

• 1. Alap munkabírási fázis:

Ekkor még minden különösebb erőfeszítés nélkül képesek vagyunk a munkavégzés intenzitását fenntartani. Az energiafelhasználást bőségesen fedezik a tartalékok. Nincs szükség különösebb akarati erőbevetésre.

• 2. Kiegyenlített fázis:

A munkavégzés intenzitása még mindig azonos szinten marad, de már a fellépő fáradtságérzetet akarati erőfeszítéssel kell kiegyenlíteni.

• 3. Kiegyenlítetlen fázis:

A teljesítmény az akarati erőfeszítés ellenére is csökkenő tendenciájú lesz. A primer biológiai folyamatok (pl.: az anyagcsere melléktermékek felszaporodása a vérben) már meghatározó módon befolyásolják az egyéni munkaintenzitást.

Hasznos volt számodra a szótárunk?

Mondd el mennyire!

☆ ☆ ☆ ☆ ☆

Szavazatok száma: 131

Átlagos értékelés: 5.0

Vissza: Lexikon

címkék:

Kapcsolódó cikkek