A vegetáriánus étkezés irányzatai

A vegetarianizmuson belül - az egyes ételtípusok fogyasztására vonatkozó szabályok szigorúságát vagy engedékenységét tekintve - a következő „irányzatok" különböztethetők meg:

•     Az OVO-VEGETÁRIÁNUS húst és tejtermékeket nem, de tojást ehet.

•     A LAKTO-VEGETÁRIÁNUS tejet és tejtermékeket fogyaszthat.

•     Az OVO-LAKTO-VEGETÁRIÁNUS étrendjében a tojás és a tejtermékek szerepelnek.

•     A SZEMIVEGETÁRIÁNUS számára (a tojás és a tejtermékek mellett) megengedett a hal és a csirkehús fogyasztása.

•     A VEGÁN semmilyen állati eredetű táplálékot (azaz sem húst, sem tejet, sem tojást) nem fogyaszt.

•     A BICSÉRDISTÁK a 20. század első felében hírnévre szert tett, a nyerskoszt egészségmegőrző  hatását ajánló  Bicsérdy Béla (1872-1951?) követői.

•     A MAZDAZNAN elve szintén a hús nélküli táplálkozás, mivel azt vallja, hogy a húsevés hátráltatja az ember mindennemű   fejlődését,   mind   egyéni, mind társadalmi szempontból.

•      A NYERSKOSZTON ÉLŐ, amint az elnevezés is mutatja, nem alkalmaz az ételek készítésénél semmilyen     hőkezelés technikát. E táplálkozási mód nem zárja ki az állati eredetű élelmiszerek fcgyasztását.

•     A GYÜMÖLCSEVŐK főleg gyümölcsöket, de ritkán diót, mézet és olívaolajat is fogyasztanak.

•     Az egyéb reformtáplálkozási irányzatok (pl. makrobiotikus, natúrkonyhakedvelő stb.) nem jelentenek egyértelműen vegetárius táplálkozást.

Vegetarianizmus pro és kontra

A vegetarianizmus előnyeinek latolgatásakor fontos megemlíteni, hogy azt nem lehet csak az étkezési szokásokra leszűkíteni, hiszen SOKKAL TÖBBRŐL VAN szó,MINT EGY TÁPLÁLKOZÁSI IRÁNYZAT. A VEGETÁRIÁNUSOK általában NEM ISZNAK ALKOHOLT, NEM FOGYASZTANAK KÁVÉT, NEM DOHÁNYOZNAK. Ha tehetik, SOKAT MOZOGNAK, ÉS LEHETŐSÉG SZERINT AZT IS A TERMÉSZETBEN TESZIK, miáltal a szabadban (a „zöldben") jóval több időt töltenek, mint a nem vegetáriánus átlagpopuláció, és általában LELKI EGÉSZSÉGÜK MEGÓVÁSA  ÉRDEKÉBEN  IS  SOKAT  TESZNEK.

Összességében elmondható, hogy a vegetáriánus  személyek  kiegyensúlyozott életmódra törekednek.
A  fenti életmód-tényezők ( az egészséges életvitel, az alkoholtó és a dohányzástól való tartózkodás és a rendszeres testmozgás )egyébként is csökkenthetik néhány krónikus betegség előfordulásának gyakoriságát, ezáltal növelhetik a várható élettartamot. TEHÁT ÖNMAGÁBAN NEM(CSAK) AZ ÉTRENDI   HÚS ELHAGYÁSA   EREDMÉNYEZI A HOSSZABB ÉLETTARTAMOT (pl. a már emiitett Lev Nyikolajevics Tolsztoj gróf 82 évet élt, George Bemard Shaw - a vegetárius táplálkozás terjesztésének egyik legismertebb alakja - pedig 94 éves korában hunyt el), HANEM A KEDVEZŐ ÉLETMÓD-TÉNYEZŐK ÖSSZESSÉGE. A vegetárius étrend további előnyeire vonatkozó állítások azonban némi fenntartással kezelendők.

•    Vegetáriánusokban ritkábban lép fel a magasvérnyomás-betegség, mint a vegyes táplálkozást folytatókban. A  hipertónia kialakulásának kockázata azonban csak akkor csökken, ha nem emelkedik a konyhasófogyasztás, amelyre a több zöldségfogyasztás,   valamint   a   sózott magvak   fogyasztása    adhat   alkalmat.( A nátriumbevitel  korlátozása és a vérnyomás csökkentése között pozitív »korreláció mutatható ki, tehát a sófogyasztás mérséklése a „húsevők" esetében is csökkentheti a vérnyomás értékét.)

•    A    cukorbetegség     kialakulásának kockázata   szintén   csökkenhet,   ehhez azonban nagyon fontos a kiegyensúlyozott és rendszeres táplálkozás.

•    A vegetáriánusoknál egyes vitamiok (pl. C-vitamin) hiánya gyakorlatilag nem fordul elő, viszont vegán (csak növényeken élő) emberben  »latens riboflavin-és piridoxinhiánnyal lehet számolni,mivel ezek a vitaminok rosszabbul hasznosulnak. Hosszú idő után nagy valószínűséggel kobalaminhiány is fellép, miután a B12-vitarnin-szükséglet növényi forrásból nem fedezhető.

•    Rendkívül   kedvező   lehet   a   nagymennyiségű rostbevitel, amely hozzájárul az állandó jóllakottságérzethez, étkezések közben telítettséget biztosít, meggyorsítja az elfogyasztott tápanyag emésztését, ráadásul segíti a méregtelenítést is. Viszont figyelembe kell venni, hogy az 50 g/nap feletti rostbevitel már nem javítja tovább a bélrendszer működését, sőt, a napi életet megkeserítő tüneteket, panaszokat okozhat (p(.  krónikus hasmenés,  hányinger, hányás), valamint nagy mértékben rontja a vitaminok, ásványi anyagok felszívódását.

•    Az optimális (vagy akár az annál alacsonyabb) testtömeg könnyen elérhető,mivel az étrend nem tartalmaz számottevő  finomított,   nagy   energiatartalmú élelmiszert. Az elhízás veszélye azonban-  elsősorban   mozgásszegény  életmód esetén - fennállhat, hiszen a hús elhagyása  a  táplálkozásból  az  alapanyagcsere
csökkenését   eredményezi.   A   lelassult alapanyagcsere   hosszabb   távon   --   a kompenzatorikus  fiziológiás   hatások bekapcsolódása után - tápanyagraktározást (zsírfelesleget) eredményez.

•    Bizonyos daganatos betegségek kialakulásának kockázata jelentősen csökkenhet, de ez daganattípustól függőenváltozó. A vastagbélrák előfordulási gyakorisága pl. igen csekély az alacsony zsír-és koleszterintartalmú,  magas rost- és karotinoid-tartalmú étrend esetén, amely a vegetáriánus étrend jellemzője.  Bizonyos daganattípusoknál  védő  szerepet tulajdonítanak a megfelelő kalciumellátottságnak is - amely viszont nem jellemző a vegetáriánusokra.

•    A csontritkulás veszélye a tejtermékek táplálkozásból történő kizárásával jelentősen megnövekedhet, mivel a legtöbb növény igen rossz kalciumforrás. A vegetáriánusok kalciumellátottságát az is rontja, hogy étrendjük bővelkedik a felszívódást gátló anyagokban (rost, fitin, oxálsav).

• Összességében tehát megállapítható, hogy a vegetárius életmód csökkentheti egyes krónikus, nem fertőző megbetegedések előfordulási gyakoriságát, javíthatja az életkilátást. Bizonyosvegetárius étkezési formák azonban hosszú távon egészségkárosítók lehetnek.

Még nincs vége, a következő oldalon még többet megtudhatsz a vegetarianizmusról!