A nyolc hónapig tartó kezelést az elmúlt három évben tesztelték. A résztvevőknek egy VR-szemüvegen különböző, a droghasználattal kapcsolatos jeleneteket mutattak, miközben szemmozgásukat egy infravörös mérővel rögzítették. A kutatók azt figyelték, hogy milyen hosszan néz a résztvevő egy bizonyos elemet, mert ebből tudtak következtetni arra, hogy mi mennyire érdekli. Eközben a pulzusszámát és a bőrellenállását is mérték, hogy pontosan elemezhessék a pszichológiai reakciókat.

Hszü Ting, a sanghaji rehabilitációs hivatal vezető kutatója elmondta: a hagyományos módszerek során kábítószernek látszó tárgyakat vagy azt ábrázoló fényképeket mutatnak a függőségben szenvedőknek a drogok utáni vágyakozás előidézésére, de ez egyrészt azért nem ideális megoldás, mert az inger nem elég valósághű, másrészt mivel ebben a helyzetben nem lehet pontosan rögzíteni a szemmozgást, így pedig nehéz következtetéseket levonni.

Rámutatott: a VR-technológia ezzel szemben valósághű, interaktív környezetet biztosít, például egy bulit, egy kocsmát vetít a résztvevő elé. A sóvárgás előidézése után a VR-technológia a drogfogyasztás negatív következményeit - a betegséget, tönkretett családot, az öngyilkosságot - mutatja be a kezelés alatt álló betegeknek, hogy a kellemetlen érzések társításán keresztül viszolygást keltsenek bennük.

Csang Csao-csing, a sanghaji Qingdong rehabilitációs központ munkatársa ezzel kapcsolatban így fogalmazott: "ha almaevés közben mindig kukacra találunk, egy idő után elmegy a kedvünk az almától".

A VR-technológiával ezek mellett megnyugtató jeleneteket, természetes környezetet is vetítenek a kezelteknek, hogy segítsék őket a bennük lévő feszültségek csökkentésében.

A Sanghajban működő rehabilitációs központokban a technológián alapuló módszerek mellett egy sportközpontú kezelési programot is sikerrel alkalmaztak tavaly óta. Ennek keretében a résztvevőket arra tanítják meg, hogyan tarthatják ellenőrzés alatt az érzéseiket és tetteiket rendszeres testmozgás segítségével.
 

Forrás: MTI