Mi a különbség a gluténérzékenység és az IBS között? Néha még a szakembereknek is nehéz megállapítani Nagyon hasonlóak a tünetek, és ugyanúgy élik meg a betegek. Hasmenés és gyomorfájás, puffadás, hányinger és hányás, egyéb emésztőszervi problémák. A tünetek jellemzőek a gluténérzékenységre és az irritábilis bélszindrómára, vagyis IBS-re egyaránt.
A két betegséget sokszor a szakorvosok is nehezen különböztetik meg egymástól a kórképek kezdeti időszakában. Mivel mindkét állapot rontja az életminőséget, ám terápiájuk különböző, nagyon pontosan kell meghatározni a diagnózist.
IBS és gluténérzékenység: A kiváltó okok különböznek!
Mindkét betegség civilizációs kórnak számít, de amíg az IBS elsősorban a belek rendellenes működése és funkciózavara, addig a gluténérzékenység - más néven lisztérzékenység vagy cöliákia - egy autoimmun betegség. A gyakori gabonafélékben megtalálható glutén nevű fehérjében van egy gliadin nevű vegyület, amire intoleráns reakciót ad a gluténérzékeny szervezet.
Az IBS-nél a bélrendszer fokozott érzékenysége elsősorban a káros életmóddal érkezik. Okai között van a stressz, a dohányzás és az alkohol, illetve az egészségtelen étkezési szokások. A gluténérzékenység genetikailag örökölhető, az irritábilis bélszindróma azonban egy szerzett betegség!!!
A gluténintoleranciánál a tipikus emésztőszervi panaszok mellett a szájüregben is jelentkezhetnek afták vagy hólyagok, illetve a fogzománc is sérülhet az autoimmun reakció miatt. Specifikus tünet lehet még társbetegségként a laktózérzékenység, illetve a migrén és a fáradékonyság is.
Az IBS-nél jellegzetesen fehéres nyálka jelenhet meg a székletben, és általában együtt jár erős gyomorégéssel. Az irritábilis bélszindróma produkálhat olyan fájdalmakat, mintha a betegnek szervi gondjai lennének, ezért előfordul, hogy fekélyként vagy epebetegségként diagnosztizálják.
A gluténérzékenység során fellépő antigének jelenléte genetikai vérvizsgálattal kimutatható. Az IBS meglétét egyszerű laborvizsgálattal kell kezdeni, majd ultrahang, széklet- és ételallergia vizsgálat, illetve endoszkópos vizsgálat fogja megerősíteni a kórképet.
Ha a cöliákiás betegséget nem kezelik, akkor olyan súlyos fiziológiai problémák és szövődmények léphetnek fel, mint a hiányállapotok és növekedési zavar, csontritkulás, a máj- és veseműködési gondok, illetve egyéb komolyabb autoimmun betegségek, mint a cukorbetegség vagy a pajzsmirigyproblémák. Az IBS ugyan hosszú távon sem okoz maradandó károsodásokat, de lelkileg jobban megviseli a beteget, aki nem szívesen él közösségi életet az állandó hasmenéssel és bélgázokkal.
Azzal sokan tisztában vannak, hogy melyik étel a tiltólistás, ha gluténérzékeny valaki. Ám vannak olyan italok is, amelyeket tilos ilyenkor fogyasztani.
Bár mindkét esetben szigorú diétát kell alkalmazni, a cöliákiánál maradéktalanul be kell tartani a gluténmentes étkezést. Az irritábilis bélszindrómánál az általános diéta mellett életmódbeli tanácsokat is adnak a szakemberek, főleg a kímélő étrenddel kapcsolatban.
Gluténérzékenységnél a diéta kezdetén a szervezetben fellépő tápanyag-, vitamin- és ásványianyag-hiányt is kezelni kell. Ennél a betegségnél a diéta sajnos élethosszig tart, az IBS-ben szenvedők a kímélő étrenddel felhagyhatnak, ha fizikailag és pszichésen is kikezelték őket a betegségből.
Szerző: Suba Krisztina – Személyi Edző