Sóska

Szótár

Latin neve (Rumex acetosa)

Eredete, élőhelye

Egész Európában őshonos, de megtalálható Észak-Amerikában és Ázsiában is. A Kárpát-medencében vadon is előfordul, szinte mindenhol megtalálható, hegyi réteken, lápos területeken, ligetekben, nedves, feltört és nem művelt talajokon. Jól tűri a hideget, a fagyot, viszont a meleget kevésbé bírja. A tápanyagban gazdag, inkább savanyú vagy közömbös talajt kedveli.

Ismertetése

Évelő, lágyszárú növény. Mélyre nyúló, erős főgyökeret fejleszt, azonban a víz- és tápanyagfelvevő szerepét idővel elveszti, ezt a funkciót a később fejlődő járulékos gyökerek veszik át. Földbeli hajtása megnyúlt, orsó alakú, fásodó gyökértörzs. A föld feletti hajtása felálló, enyhén csíkolt, lágy szár. A levelei vastagok, lándzsa alakúak, szélük ép, enyhén a fonák irányába pödrődnek.

A hosszú nappalok hatására magszárat fejleszt, amit ha eltávolítunk, a levelei továbbra is zsengék, fogyaszthatók maradnak. Virágai összenőttek, bogas fürtöt alkotnak, egy egyeden hímnős és egyivarú virágok is előfordulnak. Termése nagyon apró, fényes, sötét színű, három élű, magas olajtartalmú makkocska. Ezermagtömege mindössze 0,7-1,2 g, csírázóképességét 3-4 évig megtartja. Nagyon nehezen csírázik.

Gyűjtése, termesztése

Márciustól egészen késő őszig (tenyészidő) gyűjthető, de a legízletesebb a virágzás előtti (március-április) időszakban. A mezeis sóska a juhsóskával könnyen összetéveszthető, de ez utóbbi ugyan úgy felhasználható emberi fogyasztásra. A termesztett fajták között elsősorban a télállóságban és a levél színében, illetve méretében van különbség. Hazánkban kevésbé ismert az angol sóska (Rumex potientia L.) és a francia sóska (Rumex scutatus L.), amelyek abban különböznek a közönséges mezei sóskától, hogy télállóságuk jobb.

Általában az első levelek a legzamatosabbak. Meglehetősen igénytelen növényről van szó, kevés kártevője ismert. Saláta és paraj mellé szokták vetni. Tavasztól őszig terem, sőt egyes fajtái még a hó alól is kibújnak. Magról is vetik, de ha biztosak akarunk lenni a sikerben, inkább palántáról ültessük. A friss leveleket folyamatosan lehet szedni.

Hatása

A sóska sok ásványi sót, meszet, oxálsavat, foszfort és vasat tartalmaz, de flavonoidok, C-vitamin, antranoidok és cserzőanyagok is fellelhetők benne. C-vitamin tartalma jelentős. Magas gyümölcssav-tartalmának köszönhetően frissítő, élénkítő hatású. Van, ahol fűszernövényként tartják számon. A mezei sóskának ismert vizelethajtó, nyálkaoldó tulajdonsága, továbbá növeli a szervezet fertőzésekkel szembeni védekező-képességét, így kiváló immunerősítő tulajdonságú. A népi gyógyászatban vértisztító szerként alkalmazzák.

Hasznos volt számodra a szótárunk?

Mondd el mennyire!

☆ ☆ ☆ ☆ ☆

Szavazatok száma: 187

Átlagos értékelés: 4.9

Vissza: Lexikon

címkék:

Kapcsolódó cikkek