Mi Cushing-szindróma?

A Cushing-szindróma az a betegség, amelynek tünetei a mellékvesekéreg túlműködésének következtében alakulnak ki. Alapja a kortizol nevű hormon túltermelődése, ezért az elváltozást hiperkortizolizmusnak is nevezik. A betegség Harvey Williams Cushing (e.: kusing) ohioi idegsebésztől kapta nevét, aki 1932-ben új betegségként írta le a hipofízis bazofil adenómájának (jóindulatú mirigyhám-daganatának) következményeit.

A kortizol a mellékvesekéreg középső zónájában (zona fasciculata) termelődő szteroidhormon, amely főként a cukoranyagcsere szabályozásában vesz részt. A kortizol fokozza a májban a keményítő (glikogén) szőlőcukorrá bontását (gyorsítja a "glikogenolízist"), fokozza a zsírok lebontását és a testtájak közötti eloszlás átrendeződését, fokozza a fehérjék lebontását (katabolikus hatás) és aminosavakból a cukrok termelődését (glukoneogenezis). Erős gyulladáscsökkentő és immunbénító hatással is bír.

A kortizolnak jelentős hatása van a só- és vízháztartásra is: hasonlóan az elsődlegesen só- és vízháztartásért felelős mellékvesekéreg-hormonhoz (aldoszteron), a vese kanyarulatos csatornáiban gyorsítja a nátrium-kálium-hidrogén-pumpa működését, ezáltal a szervezet nátriumot és vizet szív vissza az elválasztott vizeletből, közben káliumot és hidrogéniont ürít. Ennek következtében nő a vértérfogat, a szív és az erek érzékenyebbé válnak adrenalinnal és noradrenalinnal szemben, és emelkedik a vérnyomás. Káliumhiány miatt csökken az izmok ereje, a túlzott hidrogénion kiürítés a vér vegyhatását (pH-értékét) lúgos irányba tolja el.

Tünetek: csontfájdalom, magas vérnyomás, magas vércukorszint, bőrszárazság, zsírlerakódás a hason, zsírlerakódás a mellen, holdvilágarc, csontritkulás, csigolyatörés, megnövekedett vörösvérsejtszám, megnövekedett fehérvérsejtszám, striák, pergamenbőr, pattanások, férfias szőrzet nőknél, menstruációs zavar, pszichés változások, csökkent káliumszint.

Szerző: Suba Krisztina – Személyi Edző