Mintegy 4000 éve a hajós föníciaiak terjesztették el Európában az olajfa bogyótermését és az abból préselt olajat. Ma a mediterrán országokban – főként Spanyolországban és Olaszországban – termesztik és fogyasztják a legtöbb olívát. Az elmúlt évtizedekben ugyanakkor megjelent és kedveltté vált Észak- és Kelet-Európában, így Magyarországon is. Viszonylag magas ára és finomsága miatt általában olyan ételekhez használják, amelyekhez kevés olaj kell. Remek ízesítője, alkotóeleme friss salátáknak, különféle krémeknek, mártásoknak, többek közt a majonéznek is. Tartalmaz A-, D- és E-vitamin, valamint béta-karotint. Magas az antioxidáns-tartalma, melynek következtében fogyasztása csökkenti a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét. 

A napraforgó őshazája Észak-Amerika – Európába a spanyolok hozták be ezt a növényt. Magyarországra a 15. század végén, a 16. század elején került, de jelentős területen csak az 1700-as évek közepétől kezdték el termeszteni. Hazánkban vitathatatlanul ez a legszélesebb körben elterjedt étolajfajta. Ami a felhasználást illeti: hagyományos főző- és sütőzsiradékként a legismertebb, noha szolid íze miatt kiválóan alkalmazható pároláshoz, főzelékek rántásához és salátákhoz is. Gazdag gyulladásszabályozó és vérzésgátló hatású többszörösen telítetlen zsírsavakban, illetve A- és E-vitaminban. 

A kukoricát vélhetőleg már 4000 évvel ezelőtt is termesztették, őshazáját Mexikó és Peru közé teszik. Amerika-szerte már annak „fölfedezése” előtt fogyasztották – Európába Kolumbusz hozta el a növényt. Olajat az 1900-as évek elején kezdtek sajtolni csírájából. Tökéletes főzéshez, sütéshez, pároláshoz, szószokhoz. Kiváló ízesítője friss zöldségekből készített mediterrán salátáknak. Jótékonyan hat az emésztőrendszerre, a petefészek működésére, a visszérre. Gazdag többszörösen telítetlen zsírsavakban, továbbá A-, D- és E-vitaminban. 

A repce vad formája ma is megtalálható egész Európában, Ázsiában és Észak-Afrikában is – származása máig tisztázatlan. Tudatosan termeszteni a 17. század tájékán kezdték, Magyarországon a 18. században ismerkedtek meg vele. Ideális sütéshez, főzéshez, pároláshoz, hidegkonyhai ételekhez, mártásokhoz, szószokhoz és főzelékek rántásához. Tartalmaz egyszeresen telítetlen olajsavakat és többszörösen telítetlen linolsavakat. A benne lévő Alfa-linolsav miatt fogyasztása csökkenti az érelmeszesedés és az inkfartus kockázatát, magas E-vitamin tartalmának köszönhetően pedig lassítja a bőr ráncosodást. 

A búzát mintegy 5–7 ezer éve termeszti az emberiség a világ legkülönfélébb tájain, csírájának olaját azonban vélhetőleg csak a 19–20. században kezdték el kivonni. Értékes, finom, gabonára emlékeztető illatú, aranybarna színű olaj. Szinte minden étel elkészítésénél „bevethető”, de értékei leginkább salátákban domborodnak ki. Élettani szempontból az egyik legértékesebb a búzacsíra olaj. Tartalmaz B-, E- és K-vitamint, gazdag magnéziumban, káliumban, foszforban, lecitinben és enzimekben.