Én nem fogyasztok kenyeret, sem diéta alatt sem máskor, ugyanis túlságosan finom ahhoz, hogy ne lépjem túl az adott mennyiséget.

Gyerekkoromba napi szinten fogyasztottam , és egyik kedvencem volt a zsíros kenyér, lila hagymával, természetesen fehér kenyérből.

A kenyér sok diétában szerepel tiltólistán, de ez nem azért van, mert a búzában vagy a többi gabonafélében nincsen egyáltalán hasznosítható tápanyag, hanem azért, mert a finomlisztből készült pékáruk nem használják fel a búzaszem táplálkozás szempontjából legelőnyösebb, külső részeit.

Mivel a rostok java így nem kerül be a lisztbe, a belőle készült étel hamarabb szívódik fel, vagyis gyorsan emeli meg a vércukorszintet, ami aztán hamar le is esik, ez pedig éhségérzetet generál.

Más szóval, nem telít el annyira, és az ember gyorsan megéhezik utána, így a fogyókúrának nem a legjobb barátja.

Sok diéta nem támogatja a kenyérfogyasztást a fogyókúra alatt, de csak az alacsony szénhidráttartalmú diétákban kifejezetten tiltólistás a kenyér.

-A teljes kiőrlésű liszt a búzaszem külső rétegeit is tartalmazza, és így a plusz rostanyagoknak köszönhetően kiegyensúlyozottabb inzulintermelést tesz lehetővé, és jót az anyagcserének is. Állaga jóval sűrűbb, szénhidráttartalma 2 grammal kevesebb a finomliszténél, azonban a rosttartalma jóval magasabb, így tovább eltelít.

-Rozskenyérről akkor beszélünk, ha a felhasznált liszt legalább 40%-a rozsliszt. A rozs lisztje kevesebb szénhidrátot, de több vitamint és ásványi anyagot tartalmaz, mint a búza finomliszt. Jót tesz az emésztésnek és a bélműködésnek, köszönhetően magas rosttartalmának. Savanykás íze sok étel kellemes kiegészítője lehet.

-A félbarna kenyér azonban nem mindig jó választás. A boltban a barna vagy félbarna kenyerek címkéjét érdemes ellenőrizni megvétel előtt, ezeket ugyanis néha karamellel színezik, és valójában nem tartalmaznak rozst, csak búzalisztet.

-A Graham-liszt a teljes kiőrlésű liszttel szemben csak a magbelsőt és a csírát tartalmazza, így nagyobb szemcseméretű, de finomabb állagú, mint a teljes kiőrlésű liszt. Tápértéke és felszívódása előnyösebb, mint a sima búzalisztnek.
A sokmagvas kenyerek rengeteg olyan extra tápanyaggal dúsítottak, melyek a többi változatban nincsenek meg.
Érdemes teljes kiőrlésűt vagy rozskenyeret választani.

-A tönkölykenyér rengeteg ásványi anyagot tartalmaz, könnyíti az emésztést, és erősíti az immunrendszert is. Cukorbetegeknek is ajánlják, mert a GI-je viszonylag kedvező, és a vegetáriánus étrend követőinek is jó barátja, mert tartalmaz egy aminosavat, ami máskülönben csak a húsokban található meg.

-Szénhidrátcsökkentett kenyerek esetében a liszt egy részét valamivel helyettesítik - például maglisztekkel vagy szójalisztekkel -, és így csökken a szénhidráttartalom. Ugyan ennél a változatnál is jellemzően finomlisztet használnak, az adalékoknak köszönhetően valamelyest javul a felszívódás, akárcsak a tápanyagtartalom.
Én azt javaslom, diéta alatt mindenképp kerüljétek a kenyeret!

Szerző: Suba Krisztina – Személyi Edző