Latin neve: Rosa canina

Eredete, élőhelye

Európától Közép-Ázsiáig terjedően mindenhol őshonos. Hazánkban egész területén előfordul, de a legtöbb Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Veszprém megyékben található. Általában hegyeken, de tölgyesben, erdőszélén és kerítések mellett is felfedezhetőek. 

Ismertetés

Általában magasra növő bokor, az ágai lefelé hajlanak. Levelei páratlanul helyezkednek el fonákjukon, általában 5-7 kis levél található egy száron. A növény minden ágát tövisek borítják. Virága kb. 5 cm-esre nő meg, fehér virága halványrózsaszín árnyalatos. Ha a virág elnyílik, gubacs keletkezik belőle, majd ebből alakul ki a termés.

A vadrózsa és a japán rózsa gyógyhatású áltermése a csipkebogyó. Élénkpiros színű, de narancssárga színben is előfordul. Belül szőrös és nagy sárgás magok találhatóak benne.

A csipkebogyó az egyik legfőbb C-vitaminforrás, amely hazánk egész területén elérhető. Szakértők szerint tízszer annyi C-vitamint tartalmaz, mint a citrom. Emellett B1-, B2-, K- és P-vitamin is sok van benne. A pektin, a cukor, a magnézium, a gyümölcssav, a vas és a karotin is alkotóeleme a csipkének. A magja E-vitaminban gazdag.

Szedése

Ősszel, az első fagy után szokták szüretelni. Nehézkes a szedése, mivel az egész bokor tüskés. Tárolása szárítás után történik, zárt, száraz helyen.

Hatása

Már az ókorban tudták róla, hogy gyógyító ereje van. A teája C-vitamin tartalma miatt immunerősítő, influenzajárvány esetén megelőzésre, valamint náthás, meghűléses, lázas betegségek esetén kiegészítő kezelésként alkalmazható. Serkenti a máj és a mellékvese működését, enyhe vízhajtó hatással rendelkezik, ezért alkalmas vesekő kezelésére is. Gyulladáscsökkentő hatása miatt külsőleg és belsőleg is alkalmazzák. Továbbá a C-vitamin részt vesz az oxidációs folyamatok szabályozásában, erősíti a vérerek falát, növeli a szervezet védekezőképességét, megszilárdítja a kötőszövetet és ellenállást biztosít a fertőzésekkel, betegségekkel szemben.

Felhasználása

A hideg évszakokban inkább teát érdemes készíteni belőle. Azonban nem mindegy, hogyan csináljuk a teát, mert a benne lévő vitaminok, mind a meleg, mind a hideg víznek köszönhetően feloldódnak benne. 

A csipketea elkészítésének módja: 1,5 dl hideg vízbe áztassunk be pár bogyót, majd hagyjuk ázni nyolc órán keresztül. Ezután 1,5 dl forró vízzel szűrjük át a már kiázott szemeket és ha ez is kihűlt, öntsük össze a kettőt. 

A csipkebogyó lekvár elkészítése már sokkal bonyolultabb dolog, egy kis jártasságot igényel. A megmosott bogyókat többször át kell passzírozni, úgy hogy a magok ne maradjanak benne (ez hosszadalmas folyamat), majd sűrűre főzzük. A lekvárt üzletekben is megvehetjük, viszont igen drága.